Jogi basz: GLL(TM)




2024. március

2024. február
2024. január
2023. december
2023. november
2023. október
2023. szeptember
2023. augusztus
2023. július
2023. június
2023. május
2023. április
2023. március
2023. február
2023. január
2022. december
2022. november
2022. október
2022. szeptember
2022. augusztus
2022. július
2022. június
2022. május
2022. április
2022. március
2022. február
2022. január
2021. december
2021. november
2021. október
2021. szeptember
2021. augusztus
2021. július
2021. június
2021. május
2021. április
2021. március
2021. február
2021. január
2020. december
2020. november
2020. október
2020. szeptember
2020. augusztus
2020. július
2020. június
2020. május
2020. április
2020. március
2020. február
2020. január
2019. december
2019. november
2019. október
2019. szeptember
2019. augusztus
2019. július
2019. június
2019. május
2019. április
2019. március
2019. február
2019. január
2018. december
2018. november
2018. október
2018. szeptember
2018. augusztus
2018. július
2018. június
2018. május
2018. április
2018. március
2018. február
2018. január
2017. december
2017. november
2017. október
2017. szeptember
2017. augusztus
2017. július
2017. június
2017. május
2017. április
2017. március
2017. február
2017. január
2016. december
2016. november
2016. október
2016. szeptember
2016. augusztus
2016. július
2016. június
2016. május
2016. április
2016. március
2016. február
2016. január
2015. december
2015. november
2015. október
2015. szeptember
2015. augusztus
2015. július
2015. június
2015. május
2015. április
2015. március
2015. február
2015. január
2014. december
2014. november
2014. október
2014. szeptember
2014. augusztus
2014. július
2014. június
2014. május
2014. április
2014. március
2014. február
2014. január
2013. december
2013. november
2013. október
2013. szeptember
2013. augusztus
2013. július
2013. június
2013. május
2013. április
2013. március
2013. február
2013. január
2012. december
2012. november
2012. október
2012. szeptember
2012. augusztus
2012. július
2012. június
2012. május
2012. április
2012. március
2012. február
2012. január
2011. december
2011. november
2011. október
2011. szeptember
2011. augusztus
2011. július
2011. június
2011. május
2011. április
2011. március
2011. február
2011. január
2010. december
2010. november
2010. október
2010. szeptember
2010. augusztus
2010. július
2010. június
2010. május
2010. április
2010. március
2010. február
2010. január
2009. december
2009. november
2009. október
2009. szeptember
2009. augusztus
2009. július
2009. június
2009. május
2009. április
2009. március
2009. február
2009. január
2008. december
2008. november
2008. október
2008. szeptember
2008. augusztus
2008. július
2008. június
2008. május
2008. április
2008. március
2008. február
2008. január
2007. december
2007. november
2007. október
2007. szeptember
2007. augusztus
2007. július
2007. június
2007. május
2007. április
2007. március
2007. február
2007. január
2006. december
2006. november
2006. október
2006. szeptember
2006. augusztus
2006. július
2006. június
2006. május
2006. április
2006. március
2006. február
2006. január
2005. december
2005. november
2005. október
2005. szeptember
2005. augusztus
2005. július
2005. június
2005. május
2005. április
2005. március
2005. február
2005. január
2004. december
2004. november
2004. október
2004. szeptember
2004. augusztus
2004. július
2004. június
2004. május
2004. április
2004. március
2004. február
2004. január
2003. december
2003. november
2003. október
2003. szeptember
2003. augusztus
2003. július
2003. június
2003. május
2003. április
2003. március
2003. február
2003. január
2002. december
2002. november
2002. október
2002. szeptember
2002. augusztus
2002. július
2002. június
2002. május
2002. április
2002. március
2002. február
2002. január

2015. 05. 31.
   Azt hiszem, az Éden-hoteles tévés affér (az egyik szereplő szexuálisan zaklatta a másikat) kommentjei voltak az utolsó cseppek, azok hozták ki belőlem ezt az egészet, meg a kevésbé PC állatot, és az, hogy ezzel párhuzamosan rátaláltam egy blogfajtára, amelyet nem neveznék feministának, mert ahhoz túl egysíkú, hanem inkább ...nem is tudom, minek nevezném, mert talán nem gyűlölik a férfiakat ("vannak köztük rendesek is, én is ismerek egyet"), hanem egyfajta harapós, de lenézendő állatként kezelik, mint mondjuk a hiénát vagy a varacskosdisznót.

    Ez a fajta blog eléggé egyoldalú nézőpontból szemléli a nők helyzetét a világban. Mindenért a bántalmazó férfiak a felelősek, ráadásul minden férfi bántalmaz, vagy ha nem, akkor majd fog. Vagy ha meghalt bántalmazás nélkül, akkor biztosan szeretett volna, csak még ahhoz is ergya volt. Ha valaki hímnemű bekommentel, akár azt, hogy "sajnálom minden férfi nevében" az le lesz ugatva azzal, hogy "te is egy vagy közülük", egyszerűen nem lehet velük kommunikálni.
   És mindezt olyan szinten, ahogy egy jól felkészített kurucinfós zsidózik, megvan mindenre az ellenérv. Pedig a blogírók jó része értelmes, csak borzalmasan szemellenzős, az embernek önkéntelenül a vicc jut az eszébe, hogy de hát doktor úr, ön mutat mindig zsidókat bántalmazó férfiakat pinákat. Külön tréfás, ahogy pl. valamit racionálisan megindokolnak a bejegyzésben, a kommentek között pedig már megy a lelki és az ezo, de ez most mellékvágány.

   A másik fő vonal ezekben a blogokban a köldöknéző sebvakargatás

   szinte minden ilyen blog és szenvedő kommentelő mögött áll egy válás, vagy valami félresikerült kapcsolat, ami végtelen hivatkozási alap. Azért szerintem nagyon sok embernek volt-van-lesz félresikerült kapcsolata, de ezeket a csalódásokat azért a legtöbben kiheverik. Ráadásul egy kapcsolatnak két (több) tagja is van, van dinamikája, ne legyen már mindenért a férfi a felelős

   hogy hát pedig egy Nő nem kíván sokat, nem kellene herceg fehér lovon, hanem csupán egy olyan Társ, amellyel oldalukon Maradéktalanul Ki Lehet Teljesedni És Minden, mondom Minden Szempontból Hézagmentesen illeszkedik hozzájuk. Hát, szerintem inkább a herceg, arra nagyobb az esély.

   Szóval Éden-hotel, a kommentek nagyjából kétfelé szakadnak, az egyik fele az "ez erőszak volt, büntetni a csávót", a másik a "minek ment oda" csoportba sorolható. Csatlakozom az erőszakoskodást ellenzők táborához, azt nem szabad. Viszont mélyen belül nem tudok valamennyire nem egyetértenia minek ment odával sem. Persze értem, hogy azért egy agresszív férfival szemben nehéz, de azt ne mondjuk már, hogy nem volt választása a csajnak, mint állni, hogy fogdossák. Nem volt odaláncolva az ágyhoz, ki lehetett volna menni a szobából, vagy még tovább, kimenni a kamerák közé.
    Nyilván ez a játék automatikus elvesztésével jár, de hát pont hogy volt választása, ellentétben egy évtizedes kapcsolattal, pénz nélkül, gyerekkel, ahol azért jóval kevésbé. Persze ehhez ki kellett volna gondolkozni a dobozból, nem csak a pillanatnyi szituációt megoldani és persze az is lehet, hog volt mögötte egy szerződés, hogy asztalra baszós játékból kilépés esetén sok pénzt kell fizetni, de ez már kábé szerződéses futtatást jelentene.

   Értem én, hogy ez áldozathibáztatás és az nem helyes. Azt is értem, hogy éppen ez a téma van az elméleti maximumig tolva, mégiscsak emberekről van szó

   az elméleti maximum más területen úgy nézne ki, hogy pl. reggel tárva-nyitva hagyom az ajtót és amikor este hazamegyek és ki van pakolva a lakás, akkor én nem vagyok semmiben hibás, mert másét elvinni TILOS, amíg azt nem mondja hogy szabad, kíváncsi vagyok, mire mennék vele például a biztosítónál, de majd indítok rá valami -ista mozgalmat

   ezzel sincs baj. De amíg el nem jön a szivárványos kommunista Eldorádó, addig sajnos sok mindennel meg kell alkudni és bízni a jövőben

   én nem bízom, az emberek nem változnak, már a régi görögök is pont ilyenek voltak, csak nem volt internetjük

   hogy akkor jobb lesz, de legalábbis más. Ahogy megkaptam (név és cím a szerkesztőségben), "figyeld meg, lassan ciki lesz átlagos, pinaszerető fehér férfinak lenni", azaz a jövő heterója a buzi, általánosabban a jövő deviánsa a normális, hát, csodás időknek nézünk elébe.

2015. 05. 21.
   Na és azt akartam még mondani, hogy a genderelmélet (vö. buzizás) -ahogy pl. a liberalizmus is (vö. zsidózás, cigányozás, miegyebezés)- szépen kihozza az ösztönös és tudatos gondolkodás közti különbséget

   természetesen arra is van példa, hogy a tudatos gondolkodás ugyanolyan, mint az ösztönös, ekkor nem mindegy, hogy az illető tufa, mert akkor érthető, de ha okos, akkor az rémisztő

egyben rámutatva arra, hogy az utóbbi mennyire nem egyszerű és mennyire dolgozni kell rajta. Nekem legalábbis nagyon nem egyszerű, de boldogan (vö. önfelmentés) látom, hogy másoknak sem az, sőt nagyon sokan meg sem próbálják.
   Ez nem véletlen, azért mert nehéz dolog. Aki nagymértékben meg tudja csinálni, azt régebben felszögelték valahová, megégették, ilyesmi, és bár mostanában azért ez nem dívik, simán elefántcsonttoronyban (ötödik kerületben) élő hülyének van nézve az illető

   és persze rengeteget számít a gyermekkori berögződés. Eredetileg itt akartam hosszabban kifejteni abbéli véleményem, hogy pl. Orbán Viktor is -jogi egyetem ide, diplomamunka oda- valahol mélyen megmaradt kisszerű, bosszúálló satu falusi focistának és nem is kell sokat kapargatni, hogy kilátsszon, de ezt már mások is megírták, így most csak afféle lábjegyzetként

   amiért nem érti, hogy ki kell irtani az összes tudjukkit. Vagy úgy van kezelve, mint a cirkuszi gumiember: megcsodáljuk, megtapsoljuk, de nem akarjuk utána csinálni.

   Természetesen teljes joggal kérdezheti valaki, hogy ha egy tudjukki felkoncolná a családomat és inna a vérükből, akkor én nem szeretnék-e inni minden tudjukki véréből, de legalábbis bezárni/deportálni mindet? Igen, valószínűleg első körben szeretnék, mindegyikéből, aztán csak a konkrét tetteséből. Ráadásul ha valami oknál fogva meg is úszná és a szemembe röhögne, akkor goto 1, de pont ez az ösztönö vérihatnék, amit szerintem le kellene győzni. Mert oké, hogy én most a jelenlegi játékszabályok szerint rosszul jártam, most ezek a szabályok nem engem védtek meg, illetve engem nem védtek meg, de fordítva

   ebbe a fordítvába nagyon sokan nem gondolnak bele, pedig szerintem hasznos lenne

    ha én koncolnék fel egy családnyi tudjukkit és innék a vérükből, akkor ezek a játékszabályok elvileg engem is éppúgy védenének, mint a tudjukkiket és én is megúsznám.
   Mivel ezt a bejegyzést kb. hatodszor folytatom, már nem tudom, mire akartam kilyukadni ezzel az egésszel, ha rájövök, folyt. köv.

2015. 05. 15.
   Közbevetőleg megjegyezném természetesen, hogy a teljes fogalmatlanság azért nem mentség arra, hogy valaki hülyeségeket irkál. Illetve persze, véleménye lehet az embernek érintőleges információk alapján is

   az iskolában megtanuljuk, hogy kétszer kettő az négy, ezért csont nélkül véleményt nyilvánítunk bármilyen számokkal kapcsolatos, például atomerőmű-gazdaságossági vagy antennaméretezési kérdésekben, akár úgy, hogy az egész ördög találmánya, mert a szomszéd néninek is belebútt a matematika az anternájába és ezért leszakadt, amikor a misét akarta nézni

   sőt szerintem a legtöbb esetben ez a helyzet, de kellene lennie valami elvi minimumnak. Olyan, aki a témát elég mélyen ismeri, sőt konkrét információi, adatai is vannak, általában nem sok van, és az is érthető, ha az illetők nem kommentelők hülyeségeit korrigálgatják naphosszat, hanem értelmesebb dolgokkal foglalkoznak.
   Emiatt az internetes fórumok, kommentek 99%-a abból áll, hogy negyed- és félműveltek hiányos adatok alapján vitatkoznak. Ez egyébként nem baj, amíg érvek mentén történik, csak sajnos sokszor hitéleti szinten folyik a vita a tényeket is letagadva vagy bagatellizálva, ez főleg politikai vitákban figyelhető meg, oldaltól függetlenül

   itt utalnék vissza a gendertanulmányokra, ahogy a férfi/nő ügyben, itt sem bináris a felosztás, nincs kizárólag igazi, minden ízében államférfi vagy köpedék nemzetveszejtő, valamint a nemtudásnak és a tudásnak is vannak fokozatai, sőt a tudás/nemtudás külső megítélése (vö. gender társadalmi besorolás) is eltérhet, de itt már kezdünk belecsúszni a hitelesség kérdésébe is

   a baj az, ha az illető negyedművelt valaki döntési helyzetben van. Mindegy, kedves hozzáértő kommentelők (ha léteztek egyáltalán), tanuljatok meg egyszerűsítve és tájékoztatva érvelni

   és nagyon türelmesnek lenni, hogyha hatezer-háromszázhuszonkettedjére is kell előadni ugyanazt, nem csak hivatkozni negyvenöt cikkre és hat monográfiára

   kedves nem hozzáértők pedig lássátok be, hogy annyira nem értetek hozzá és hallgassatok a hozzáértőkre, hogy aztán közösen megbeszélt és elfogadott zenére mind egyszerre táncolhassunk a napfényben az édesen mosolygó őzikék között, szóval A DROG ROSSZ, ÉRTEM?

2015. 05. 08.
   Mindenféle elméleti buzi-és feminblogokra eltévedve meglepve vettem tudomásul, hogy a világ általam eddig jobbára kétállapotúnak ismert részében sincs fehér és fekete, vagyis a férfi/női felosztás is rettentően passzé, a modern gendertudomány már régen meghaladta ezt a teljességgel tudománytalan irányzatot. Persze, ez (férfi/nő) mondhatni a két szélsőérték, de egy személy mind biológiailag (elsődleges-sokadlagos külső és belső nemi jegyek), mind belső önhovatartozás-definícióilag (identitás) a skálán bárhova eshet. Ez persze teljesen más is lehet, mint ahová a társadalom besorolja, nem beszélve arról, hogy párválasztás szempontjából kifélékhez vonzódik.
    És természetesen az idők során mindez változhat is, gondoljunk például a gyermeket nemző, majd elbuzuló férfiakra, bár őket valahol ésszel is meg lehet érteni, hogy valaki egy elsárkányosodott nő mellől inkább átáll a másik térfélre.

   Tehát egy nagyszerű fejlődési lehetőséget adó és számos cikk publikálását lehetővé tevő tudományról van szó, amiből én azért hiányolom legalább az állatokat, mert például ha jól láttam, a baszáshoz rókának beöltözők még mindig csak sima perverzként szerepelnek, nem az identitás dimenziói sokszorozódtak meg a humán faktort kibővítendő. A hónap szava pedig a "heteronormativitás", komolyan, van benne valami egyszavasvers-érzet.

   A témának hatalmas irodalma is van, így egyrészt megerősíti azt az elméletemet, hogy ha kellő számú, túlontúl sok szabadidővel rendelkező személy erőteljesen foglalkozik bármi témával, akkor az a téma előbb-utóbb annyira érthetetlen lesz, hogy az olvasó azt sem tudja, fiú-e vagy lány.
   Másrészt kiváló alkalmat ad a lenéző kioktatásra, te paraszt vagy, mielőtt szóbaállok veled, előbb olvass el negyvenöt cikket (darabja 20 dollár az Elsevier-n, persze a kioktatónak az egyetem fizeti, vagy elkunyerálta olyantól, akinek fizeti), meg hat teljes monográfiát. Hát jó, neki volt ideje végigolvasni ezeket, nekem meg nem, de erre verni magát valakinek, az azért bosszantó.

   Mielőtt valaki félreérti, ezt nemcsak a gendertudósok csinálják, hanem mindenki más is, csak új tudománynál ez jobban üt, olyasmi, mint a hatvanas években a kibernetika volt, arról is mindenki beszélt, csak fogalma nem volt, hogy valójában mi is az. Én is csináltam ilyesmit, bár igyekszem leszokni róla, mert valójában értelmiségi gőg, de volt, hogy előtörtek a kurvaanyázós ösztöneim. Mindenesetre bunkóság, sajnos a reneszánsz emberek kora lejárt, rengeteg olyan terület van, amihez az embernek egyáltalán nincs köze, és azért lebaszni valakit, mert pont azzal nem foglalkozott sosem, snassz. Folyt. köv.