RSS 1 (caleb.hu)

RSS 2 (feed43.com)


Jogi basz: GLL(TM)



Aktuális

2017. október
2017. szeptember
2017. augusztus
2017. július
2017. június
2017. május
2017. április
2017. március
2017. február
2017. január
2016. december
2016. november
2016. október
2016. szeptember
2016. augusztus
2016. július
2016. június
2016. május
2016. április
2016. március
2016. február
2016. január
2015. december
2015. november
2015. október
2015. szeptember
2015. augusztus
2015. július
2015. június
2015. május
2015. április
2015. március
2015. február
2015. január
2014. december
2014. november
2014. október
2014. szeptember
2014. augusztus
2014. július
2014. június
2014. május
2014. április
2014. március
2014. február
2014. január
2013. december
2013. november
2013. október
2013. szeptember
2013. augusztus
2013. július
2013. június
2013. május
2013. április
2013. március
2013. február
2013. január
2012. december
2012. november
2012. október
2012. szeptember
2012. augusztus
2012. július
2012. június
2012. május
2012. április
2012. március
2012. február
2012. január
2011. december
2011. november
2011. október
2011. szeptember
2011. augusztus
2011. július
2011. június
2011. május
2011. április
2011. március
2011. február
2011. január
2010. december
2010. november
2010. október
2010. szeptember
2010. augusztus
2010. július
2010. június
2010. május
2010. április
2010. március
2010. február
2010. január
2009. december
2009. november
2009. október
2009. szeptember
2009. augusztus
2009. július
2009. június
2009. május
2009. április
2009. március
2009. február
2009. január
2008. december
2008. november
2008. október
2008. szeptember
2008. augusztus
2008. július
2008. június
2008. május
2008. április
2008. március
2008. február
2008. január
2007. december
2007. november
2007. október
2007. szeptember
2007. augusztus
2007. július
2007. június
2007. május
2007. április
2007. március
2007. február
2007. január
2006. december
2006. november
2006. október
2006. szeptember
2006. augusztus
2006. július
2006. június
2006. május
2006. április
2006. március
2006. február
2006. január
2005. december
2005. november
2005. október
2005. szeptember
2005. augusztus
2005. július
2005. június
2005. május
2005. április
2005. március
2005. február
2005. január
2004. december
2004. november
2004. október
2004. szeptember
2004. augusztus
2004. július
2004. június
2004. május
2004. április
2004. március
2004. február
2004. január
2003. december
2003. november
2003. október
2003. szeptember
2003. augusztus
2003. július
2003. június
2003. május
2003. április
2003. március
2003. február
2003. január
2002. december
2002. november
2002. október
2002. szeptember
2002. augusztus
2002. július
2002. június
2002. május
2002. április
2002. március
2002. február
2002. január

 


2004. 12. 29.
   Kezembe került az a videó, amin valami állat a Doom2-t uszkve negyedóra alatt végignyomja ától zéig. Meg is mutattam nejemnek, ő nagy dúmkettős volt, mert soha nem tudott megbékélni ezekkel az újmódi, mindenfelé nézős-lövős játékokkal.
   Az eredmény -némi meredten nézés után- hosszas fülrágás volt, hogy teddfelmegint. Na még ez is. Nem elég, hogy mindenféle manók tenyésznek a vincseszteren, meg hupikék törpikék, meg máriók (szimpla ugrálós, abból három is, meg vízfröcskölős-repülős).

   A végső krach egyébként a Space Invaders volt, amit szintén meg kellett szereznem. A sógoromnak pedig, aki interneten megkinevetavégéneztette a gyereket, személyesen fogom feldugni a monitorát, azóta a gyerek nem hajlandó kézbe venni a dobókockát. Vagy előttem a jövő, csak be vagyok gyöpösödve és nem vagyok hajlandó észrevenni. Illetve észrevenni hajlandó vagyok, csak tudomásul venni nem.

   Kedves játékgyártók, nem háromdé, meg überpixel, meg metapoligon, a faszt. Ideje visszatérnetek a videotonos falteniszhez.

   A szilvesztertől pedig komolyan tartok, de lesz egy nap, hogy kipihenjem. Elsősorban nem a szeszre gondolok.

2004. 12. 28.
   Ma este megnéztem a Shrek 2-t videón. Színesben.
   Köszönöm mindenkinek. Köszönöm szüleimnek a németnek, aki eladta, a magyarnak, aki segítségével átutaltam, a menedzseremnek a másik magyarnak, akinél deponáltam a rendezőnek és a kollégáknak és a harmadik magyarnak, aki ajánlotta azt a negyediket, aki végül elhozta. A középiskolás technikatanáromnak, aki ugyan nem tanított meg színpanelt cserélni, de bátorságot adott, mondván "ami amúgy is rossz, azt bátran szét lehet baszni" És köszönöm a magyar meg a német postának.
   Azt nem tudom, hogy a CIB és a SozalWirtschaftBank között miért tartott egy retkes átutalás közel tíz munkanapig, ezért -mivel nem tudom, ki a hunyó- nekik meg a k. anyjukat. Na jó, végül is sikerült, ezért csak kicsit.
   Mindenki eljöhet hozzám videót nézni. De csak kicsit.

   És köszönöm a segítséget novellaügyben is, szóval William Morrison "Az ideális bíró"-járól van szó. Ez a Gyilkos Idő című SF-antológiában

  Ideje lenne rendet rakni a könyveim között, mert már sokadszor fordul elő vele, hogy istenbizonymegvan, sárgásbarnás színű, gerincén nincs felirat (a World SF-sorozatról valamiért lehagyták), címlapján egy sisakos muki távcsövet emel a szeméhez (persze időnként ebben is tévedek, néha kiderül, hogy tényleg megvan, de piros és a fedélen valami amazon kúr egy sárkánnyal). És nem találom az úristennek sem. Hat másik, az előbújik a Winnetouk mellől, nejem álomfejtős marhaságai közül, innen-onnan, ez sehogysem. Két költözés, meg gyerek miatti hirtelen, spontán átrendeződések nem tesznek jót az emlékezetnek.

   jelent meg, részleteket ne kérdezzetek.

   Most volt egy kis béke, volt időm rendet rakni, kidobtam egy csomó cd-t, egy másik csomót meg átraktam dvd-re. Este rémülten hőköltem hátra, mert nejem letakarította az asztalt, még a beépített pók is eltűnt. Holnap elmegyek a gyerekért, aztán vidám szilveszter lesz vidéken. Vagy nem, mert egész évben alig volt beteg, valamikor biztos vagyok benne, hogy behozza a lemaradást, és erre ugye már csak pár napja van.

2004. 12. 25.
   Megváltoztattam a véleményem. Lehet szeretni az embereket, csak ne legyenek túl sokan és abból legalább kettő igyon velem töményet.

   Valami sci-fi novella

   lusta vagyok utánakeresni, ki írta és mi volt a címe. De szerintem mindegy is

   főszereplője egy ragadozó volt, aki többek között embereket evett mindaddig, amíg fel nem töltötték értelemmel, kultúrával, miegymással. De -mivel az érzékszervei továbbra is a csúcson voltak- megtették egy tortasütőverseny bírájának. Még három torta maradt versenyben. Nem tudott dönteni, mindegyik egyformán jó volt, végül-mivel a sugdolózásokat hallotta, tudta, melyik torta kié- az a nő győzött, akinek az eredményhirdetés közbeni aggódás alatt a férje a fülébe súgta, hogy "olyan kis ennivaló vagy." Ránézett a nőre, tényleg zamatos kis falat lenne. A nő soha nem tudta meg, miért is ő lett a győztes.
   Én pedig leadtam egy szavazatot a Megasztáros Borbély Brigittára.

2004. 12. 24.
   Csak a Prosecturát tudom idézni: elbaszott egy karácsony, óóó-oo. Én isten bizony megpróbálom szeretni az embereket legalább ezen az egy napon, de ezt ők valamiért semmiképpen sem akarják. Köcsög árus, köcsög lottós, köcsög fenyő, és nem, még mindig nem vagyok vezérigazgató.
   Holnap újból próbálkozom.

2004. 12. 22.
   Nem mentem be dolgozni. Nem csak ezért, de ezt a napot sikeresnek nyilvánítom. De ezért is.

   Többek között sikerült előkerítenem azt az embert, aki pár évvel ezelőtt nekem tervezte a gázbekötést. Teljes meglepetésemre megismert

   Van tippem, hogy miért. Mondtam neki, hogy kell a gáz, ő megígérte, hogy megtervezi, megcsinál(tat)ja, full szerviz. Mindezt gyorsan, mert itt a tél. Még találkoztunk párszor, bejárás, jó lesz-e így a terv, készen van, namost a piszkos része. Úriember voltam, egészen addig nem szóltam semmit a pénzről. Ő is úriember volt, ő sem. Aztán végül megmondta, szerinte mibe kerül mindez, én pedig -hogy addigi úriemberi státuszom ne változzon meg hirtelen felindulásból gyilkolósra- rezzenéstelen arccal fizettem, de azt sehogy nem tudtam megérteni, hogy egy műanyag dobozon, amit rá kell húzni a gázórára, hogy meg ne szökjön ne verje az eső, mi a lófasz kerül közel negyvenezer forintba

   Ha anyámnak turbókazánja van, akkor tervez gáztűzhelyet, ha nem, nem. Ezzel feladta a leckét, turbóról eddig csak dízelben hallottam. De elárulta a megfejtést, ez a zárt égésterű kazánt jelenti. Elköszöntem a faszitól, még egy kör anyámhoz, megszakértettem a kazánt, hát ez bizony turbó. Holnap visszamegyek a mukihoz, tervezés rendel, a közös képviselő meg tolja fel az építésvezetőnek a paragrafusokat, vagy fordítva.

   Iszonyú kínban vagyok, de bevállalom. Kollégám kiment egy közepesen ismert emberhez, mert a kompúterén sok mindent meg kell csinálni. Első dolog az volt, mutassa meg, a mobiltelefonról hogyan lehet képeket a kompúterre átszipkázni. Kolléga madzagolt, telepített, kattintott, tessék, itt vannak a képek. Aztán találomra kiválasztott egyet a sok pic0001548.jpg-szerű nevűből. "Így lehet kinyitni, hogy" <katt>... A képen a közepesen ismert ember volt egy szál pöcsben, csak a lódenkabát hiányzott, meg előle az óvodások. "...és így lehet becsukni" <katt>. Zrínyi kirohanása lófasz se volt.

2004.12. 21.
   Érdemes hosszútávra tervezni. Pontosabban számítani arra, hogy -a lakáskölcsönön kívül, bár az is tervezett- bármi hülyeség évek múlva is visszaköszönhet és lehet vele szórakozni. Konkrétan aról van szó, hogy anyám, aki partizán módon szereltette be a lakásába a gáztűzhelyet, kapott egy paragrafusokkal körbebástyázott papírt arról, hogy harminc napon belül szereltesse azt le.

   Mindezt persze december közepén, amikor köztudomásúlag már senki nem foglalkozik semmivel. Hosszas telefonálgatás után azért szereztem embert, aki -ha hozom-viszem Bélgilisztafalváról oda-vissza- hajlandó megszakérteni a helyzetet.

Tulajdonképpen már a beszereltetéssel is én szívtam, most megpróbálom fenntartani a jelenlegi állapotot (gázművek, szakértő), aztán ha semmi nem segít, szerezhetek mestert, aki lebontja azt, amit az előző felszerelt.
   Mindezt azért, mert anyám nem hajlandó villanytűzhelyen megmelegíteni a vacsorát. És még van a panaszkodás, hogy keveset foglalkozom vele.

2004. 12. 20.
   Semmire nem bírok már koncentrálni. Két nagyobb, meg kb. hat kisebb dolgom volna még az idén, konkrétabban még ezen a héten. Ezért igazán egyikkel sem foglalkozom, csak aggódom, hogy mi lesz.
    Viszont az Eleltromos Műveknek piros pont, múlt héten küldtek egy számlát, hogy túlfizettem, ma pedig el is küldték a pénzt. A postának pedig fekete pont. Millióan voltak az összes ablaknál, egy helyen nem volt ember, ahol az értesítésekkel kell sorbaállni. Cserébe viszont az ablak mögött se volt senki.
   Végül csak megjelent egy kislánka, forgatta egy darabig papírt, mint mókus a mogyorót, aztán átküldött abba a sorba, amelyik az ajtón kívül ért. Azt kivártam, közben azon méláztam, előrébb engednek-e, ha magam alá pisálok. Beadtam az értesítőt, néni balra el, lapozgatott egy nagykönyben. Aztán másik nagykönyvben. Aztán egy dobozt túrt végig. Megkérdezte, hogy láttam-e a postást, nemleges válaszomra visszatért az első nagykönyvhöz. Már ott tartottam, hogy bár én vagyok soron, csak magam alá csurdítok.
   Ekkor kajabált oda a néninek a kislánka, aki látta, hogy nagy a kutatás, hogy "az F99-et teccik keresni?" "Igen!" "Ja, az itt van, kivettem, mert az úr az előbb itt állt sorban!"

2004. 12. 17.
   Amikor a céges bulin a sok mulatós után lazításképp a szovjet himnusz is elhangzik (és azt is ugyanúgy üvöltik a hangszóróval együtt), az azért szigorú. A holnapi munkanap várhatóan elég elvi szintű lesz, a főnök most hányt bele a saját cipőjébe.

2004. 12. 16.
   Nem maradhat benn szabadság, jelentették ki egy hete. Tegnapra ki is számolták, kinek mennyi van. Most bajban vagyok, mert ha azonnal leteszem a lantot, ennek az évnek akkor is minimum másfél héttel kellene tovább tartania. De bízom a szép új ügyvezetésben, szerintem elseje óta szabadságon vagyok, csak nem tudok róla. Mert kifizetni nem fogják, az hétszentség.

    Nejem valamelyik este dühöngve terelte haza a gyereket a szomszédból. -Hogy képzeled, hogy labdázol a cicával? Képzeld - fordult hozzám - felvette a szomszéd macskáját, aztán átemelte a teraszkorláton és eldobta!
   Ezzel párhuzamosan a gyerek végig csérogta, hogy ő csak játszott a cicával. Nejem gyanakodva nézett rám. -Csak nem tőled látta?
   Én teljesen tiszta lelkiismerettel mondhattam nemet. Amikor ugyanis én csináltam ugyanezt, akkor a gyerek bent játszott a belső szobában. Szerintem a szomszéd a sáros. Vagy nem tudom. Ez nem öröklődhet, nekem ez szerzett reflex. Hol vagy ilyenkor, Egely György? Mindenesetre úgy fest, a macskaprodzsektnek végképp reszeltek. Köszi, kölyök, jó vagy nálam egy bambira a Kocsordinéban.

   Kolléga úr gépéről a tűzfalat egyszer baltával fogom leszedni. Rendszeres problémája, hogy nem láti a hálózatot. Olyankor oda kell menni, a ki tudja, miért felrakott ZoneAlarmot meggyóntatni, megáldoztatni, majd kegyesen egy ütéssel agyonbaszni. Inkább, mint a kollégát, aki a tűzfallal védett belső hálózattól külön védi magát a saját egyéni tűzfalával.

   Még december elején elhatároztam, hogy nem hagyom magam felbaszni semmitől. Nagyjából sikerül is, az ehhez szükséges reggeltől estig tartó fásult punnyadtság -kisebb megszakításokkal- már egész jól megy.

2004. 12. 13.
   A mohóságom lett a vesztem. Vagy nem. A munkahelyemen több cég is fogja egymás fülét-farkát, szétszórva az épületben. Nekünk is van saját kváziétkezőnk, csak szék nincs benne. Ezért elballagtam a királyi étkezőbe

   nem kell semmi extrára gondolni, az is ugyanolyan asztal, mint a mienk, csak van hozzá szék

   a tíz deka gépsonkámmal meg a két kiflimmel és ülve benyomtam. Találtam egy kávéfőzőgépet, azt is kipróbáltam. Közben arra jött a főtulajcég főnemtudomkije, jó étvágyat kívánt, aztán két nappal később letiltották a belépőkártyámat, hogy ne tudjak bemenni abba a szárnyba.
   Nagyot néztem, de tudtam, hogy hamarosan eljön az én időm. És csakugyan, erre kb. három órát kellett várnom. A nagyon kisstílű, de nagyon jóleső visszavágás úgy festett, hogy amikor jött a telefon, hogy "gyere már ide, nézd meg az izét, mert nem hogyishívjákol", hátradőltem a székben, feltettem a lábam az asztalra és úgy dobtam vissza, hogy "sajnálom

    erre büszke voltam, ezt az egy szót sikerült úgy előadnom, hogy mindennél világosabban jelezte, mennyire nem

   de én nem mehetek be oda. Gyere te ide." És ezt még tuti el fogom játszani párszor. Háhá. Kis emberek kis riposztjai. Szánalmas, de akkor is.

2004. 12. 12.
   Kis utánaolvasás után meghegesztettem a linkeket, a jelek szerint én voltam a hülye. Vagy inkább alulinformált. Most nekem megy.

   Gyűlnek a karácsonyi ajándékok. Én előre tudom, hogy mit kapok, mert nejem a fülem hallatára mondta be a telefonba, hogy "...F99-nek? A szokásosat." Ezek szerint kapni fogok egy rúd téliszalámit egy kiló hagymával, meg kb. nyolc liter viszkit. Majd meglepődök jól.

    Játékosztály végigjárva az összes hülye hipermarketben. Mivel a gyerek

   Azt, hogy ellenségeset kell vele játszani (=Dűne2000) már feldolgoztam. Nem lehet mit csinálni, előbb-utóbb lebukik az ember, hogy játszik, és akkor nehéz elzavarni a fenébe. Meg csendesen kinyitja az ajtót -fülhallgatóval nem venni észre- és a résen át les, hogy apa mit csinál. Csak akkor kap észbe az ember, amikor a csemete nem bír magával, bejön és kérdez-kérdez. Akkor pedig már nincs mese, valahogy el kell magyarázni, hogy mit látott.
   De ma reggel arra ébredtem, hogy appaaapppaaaa, hogykellezt? Bazmeg, bekapcsolt a gépet és valahogy elindította a Half-life 2-t, szerencsére valami csendesebb részt töltött be és kapálta a vizet a feszítővassal. Itt azért bevállaltam a hosszú hisztit, hogy neked, fiam, sehogy.

   előszeretettel macerálja a gitáromat annak ellenére, hogy nehéz neki,

   egyszer el is ejtette, akkorát csattant, majdnem megállt bennem az ütő. Aztán őbenne is, amikor elmagyaráztam neki, hogy na ezért nem adtam szívesen a kezébe.

    első látásra beleszerettem abba a kis pop-rock készletbe, ami egy gitárból és egy mikrofonállványból áll, mindez kb. 3200 Ft-ért. El lehet képzelni a minőséget. De ha ráun, akkor elkunyerálom tőle és megmutatom neki, koncert végén mit szoktak csinálni az igazi kőkemény rokkerek. Persze az is lehet, hogyha sokat hangoskodik vele, kunyera nélkül is megcsinálom. Csak meg ne ismételje az enyémmel.

   Ugyancsak a játékboltban merült fel bennem, hogy ugyan a takinéni-Barbit meg a hontalan Kent már ellopták előlem, de a széthajthatós barbiház és az "Én kicsi pónim" keresztezéséből megalkotott "Én kicsi kocsmám"

   Kocsmáros, alkeszek és kidobóemberek not included, az külön biznic. Lehetne venni retró presszót, éjszakai bárt (villogás és zenélés), idősebbeknek pedig igazi késdobálós talponállót kihajthatós söntéspulttal. Illetve a bárhoz a rudat és a flitteres konzumnőket. Lennének benne mini söröshordók, lehetne csapolni, túlszámlázni, meg záróra után kibaszni az utcára a népet.

   kizárólagos fröccsöntésére talán még volna esélyem. Stipistop.

2004. 12. 06.
   Láttam, hogy connection refused. Egy pillanatra felmerült bennem, hogy a Matula miatt most jött el az a pillanat, amikor a szervert megbilincselve vonszolják be az őrsre. De csak a vincseszter pukkant le benne, most instállják meg töltik vissza bele a matulát, a tilost meg a timurlenket. Amikor néztem, a baloldali linkek még nem mentek, ezek szerint a php még nem üzemel, majd az is előbújik valahonnan, türelem.

   Állítólag már vasárnap se ment, ezt nem vettem észre. Szavazni sem mentem el, de nem elvi meggyőződésből, hanem mert dolgoztam. Én is instálltam, csak Novellt. "Odamész, elkéred a telepítőcuccot, berakod, beállítod, eljössz" - nagyjából így szólt az ukáz. Reggel nyolckor meg is jelentem a helyszínen, ahol telepítőkészletként egy fénymásolt A4-es lappal fogadtak, amin az az URL állt, ahonnan az egész Novellt le lehet tölteni. Már akkor sejtettem, hogy nem lesz egyszerű a menet. Amikor pedig az illető URL egy szép, fejléces-menüs oldal közepén annyit közölt, hogy "An error occurred", akkor már határozottan tudtam, hogy nem lesz egyszerű a menet.

   A 6.5-ös NetWare SB telepítője tizenvalahány CD-ből áll. Az első berakásakor némi reszelés után megkérdi, hogy az alaprendszeren kívül mit akarok még feltelepíteni, Apache-t, BorderManagert, eDirectoryt, GroupWise-t, iManagert, iPrint-et, DirXML-t, meg még pár ilyet, amiknek -hasonlóan a fürdőszoba női részlegének a tárgyaihoz- csak egy részéről volt elképzelésem, hogy mi micsoda. Tényleg hasonlít a Linuxra.
   Pipa, pipa, pipa. Be is kérte a cédéket, reszelt böcsülettel, jelentette, hogy kész, aztán újraindult és láss csodát, ment az Apache, ment a Bordermanager, meg tényleg felrakta a GroupWise-t is, ami viszont nem indult el az istennek sem, mert valami adatbázist hiányolt.
   Két óra pöcsölés után jöttem rá, hogy a GroupWise telepítőcd-jét külön be kell tenni. Elindul, megkérdi, hogy felmásoljon-e mindent? Jesz, nó, cancel. Itt nem a cancel a helyes válasz, hanem a nó, mert akkor mondja, hogy rendben van, de azért legyártok neked egy adatbázist, mert rendes gyerek vagy. Kurva anyád.
   Mindezek után a júzer nem ezt akarja használni, mert ő a Mercuryt szereti.

   Este fél kilencre értem haza, aztán még elindultam a szombatról félbemaradt másik melóm után. Este tízkor végeztem, de a közben beszerzett körbevillogós télapósapkával szerencsére sikerült megmentenem a gyerek illúzióit.

2004. 12. 02.
   Ahogy megjöttem, már mehetek is. Közben azért találtam egy nekem tetszőt. Van az Igazságügyi Minisztériumnak egy úgymond Információs Szolgálata, ahonnan a polgár érdeklődhet mindenféle cégmérlegek meg ilyesmik után. Azért néztem utána, mert nekem is meg kell ezt csinálni. Hátha van a szokásos odamenős-jegyszaggatós-három órát várakozós-illetékbélyeggel még egyszer sorbanállós fajtánál intelligensebb megoldás

   Mint amilyen falumban az okmányiroda. Érintőképernyős istennyila. Engem időpontra hívtak, nem kellett sorszámmal baszakodnom, de volt háromnegyed órám arra, hogy figyeljem, hogyan birkóznak földijeim a teknikával. Egy szódásüvegalj-szemüveges tata -mértem az időt- húsz percet töltött előtte. Hétfőn reggel negyed kilenckor ugyanis a gép pl. a "személyi okmányok"-ra rátapadva azonnal megmondja, hogy jövő hét kedden fél tizenegykor kell visszajönni. De van más időpont is, csütörtökön háromkor. Végül mintegy öt nyalókával a kezében távozott, remélem, sikerült neki valamikor

   az interneten. Kissé el van dugva, de megtaláltam az engem érdeklő oldalt, ahol a 3. pont szerint "Az ügyintézés on-line módjához szükséges tudnivalókat ITT tekintheti meg. "

   Nem azért mondom, gyerekek, de ezen az on-line dolgon még van mit reszelni.

2004. 12. 01.
   Macska 2.
- Menjünk el a Camponába! -így nejem. Semmi kedvem nem volt hozzá, de tudtam, hogy ott is van játszóház, meg három nap után esetleg végre valami meleget is fogok enni, na jól van, gyerünk. Bent leadtuk a gyereket, aztán elkezdtünk sodródni. Az lett gyanús, hogy nejem -bár próbált úgy tenni, mintha nem direkt volna- láthatóan az állatkereskedés felé húzott. Hirtelen -bár megpróbáltam úgy tenni, mintha nem direkt volna- elkezdtem érdekesnek találni a másik oldalon levő boltokat, biztattam nejem, hogy menjen be mindenhová, vegyen magának valamit. Némi huzavona után nejem csak kibökte, hogy macskát akar venni.
   Kicsit elfehéredtem, hogy még pénzt is adunk érte, aztán egy darabig tüntetően méregettem a közeli késes kínálatát. Nejem próbált azzal vidítani, hogy itt sok árva macska van

   Egy kolléganőjénél túlzott volt a szaporulat, kulturáltan megpróbálta hát elhelyezni valahová a fölösleget. Hívogatott mindenféle állatmenhelyet meg állatkereskedést, nejem annyit jegyzett meg az egész kálváriából, hogy a Camponában egy indignálódott hang azt közölte kolléganőjével, hogy "már ötven macskánk van"

   csak nem kérnek érte pénzt. És egy nejlonzacskóban visszük haza, mint egy guppit, mi? Nejem után bevonszoltam magam a boltba, ahol csupán egyetlen, elég nyomorult kinézetű macska kuksolt. Kiderült, hogy volt ugyan egy használható, de azt öt perce vitték el.
   Csendben megáldottam az M0-ást a váratlan dugókért, meg a gyereket, hogy lassan öltözik. Nejem közben csendben azon tépelődött, hogy hová lehetett az az ötven macska? Csak nem arról van szó, hogy ezek hazug disznók és egyszerűen nem akarnak mindenféle húgyos kóbor macskát a boltjukba, amiket lehet oltatni meg féreghajtani meg karanténban tartani, etetni-itatni, amíg valaki hajlandó ingyen elvinni?
   Megmagyaráztam neki, hogy ezek az áldott jó emberek biztosan nem ilyenek. Egyidejűleg felhívtam a figyelmét arra, hogy a közeli Tropicariumban három cápa is van.