RSS 1 (caleb.hu)

RSS 2 (feed43.com)


Jogi basz: GLL(TM)



Aktuális

2017. október
2017. szeptember
2017. augusztus
2017. július
2017. június
2017. május
2017. április
2017. március
2017. február
2017. január
2016. december
2016. november
2016. október
2016. szeptember
2016. augusztus
2016. július
2016. június
2016. május
2016. április
2016. március
2016. február
2016. január
2015. december
2015. november
2015. október
2015. szeptember
2015. augusztus
2015. július
2015. június
2015. május
2015. április
2015. március
2015. február
2015. január
2014. december
2014. november
2014. október
2014. szeptember
2014. augusztus
2014. július
2014. június
2014. május
2014. április
2014. március
2014. február
2014. január
2013. december
2013. november
2013. október
2013. szeptember
2013. augusztus
2013. július
2013. június
2013. május
2013. április
2013. március
2013. február
2013. január
2012. december
2012. november
2012. október
2012. szeptember
2012. augusztus
2012. július
2012. június
2012. május
2012. április
2012. március
2012. február
2012. január
2011. december
2011. november
2011. október
2011. szeptember
2011. augusztus
2011. július
2011. június
2011. május
2011. április
2011. március
2011. február
2011. január
2010. december
2010. november
2010. október
2010. szeptember
2010. augusztus
2010. július
2010. június
2010. május
2010. április
2010. március
2010. február
2010. január
2009. december
2009. november
2009. október
2009. szeptember
2009. augusztus
2009. július
2009. június
2009. május
2009. április
2009. március
2009. február
2009. január
2008. december
2008. november
2008. október
2008. szeptember
2008. augusztus
2008. július
2008. június
2008. május
2008. április
2008. március
2008. február
2008. január
2007. december
2007. november
2007. október
2007. szeptember
2007. augusztus
2007. július
2007. június
2007. május
2007. április
2007. március
2007. február
2007. január
2006. december
2006. november
2006. október
2006. szeptember
2006. augusztus
2006. július
2006. június
2006. május
2006. április
2006. március
2006. február
2006. január
2005. december
2005. november
2005. október
2005. szeptember
2005. augusztus
2005. július
2005. június
2005. május
2005. április
2005. március
2005. február
2005. január
2004. december
2004. november
2004. október
2004. szeptember
2004. augusztus
2004. július
2004. június
2004. május
2004. április
2004. március
2004. február
2004. január
2003. december
2003. november
2003. október
2003. szeptember
2003. augusztus
2003. július
2003. június
2003. május
2003. április
2003. március
2003. február
2003. január
2002. december
2002. november
2002. október
2002. szeptember
2002. augusztus
2002. július
2002. június
2002. május
2002. április
2002. március
2002. február
2002. január

 


2011. 08. 29.
   Csak nem bírom, ki, hogy két bonmot-t ne eresszek össze (pedig hármat kéne). Az egyik az, hogy a Fidesznek lassan nevet kellene változtatnia, mert már se nem fiatalok, se nem demokraták. A másik, hogy akkor öregedtél meg, amikor te hívod rá a rendőröket egy bulira. A Zöld Pardon és a Rio kapcsán -mivel nekem egyik sem kedvenc helyem- nem éreztem magam érintve, szóval nem mentem el demonstrációs céllal eltorlaszolni a testemmel a Petőfi-hidat. De amikor este tizenegykor szép finoman ki lettem küldve egy teljesen nullahúsz kocsmából, hogy az általános csendrendelet miatt zárnának, akkor azért komolyan megütődtem. Hová lettek a Csehszlovákiába még a balhé kedvéért tüntetni kiutazó ifjak? Baszki, ha kötelező lesz a vasárnapi mise, én inkább elkárhozom.

   Nejem pedig letargiába esett, megkapta a magánnyugdíj-pénztáras nyereményszelvényét, de sajnos nem nyert, pedig már el is tervezte, mire költi majd. Pár rokonnal ugyanis egyszerre lépett be ugyanabba a pénztárba, a rokonság pedig már kapott zsét, hát akkor ő is biztosan. Próbáltam vigasztalni, hogy ne zavarja, hogy mekkora hülyeség volt az a másfél évvel ezelőtti pénztárváltás, őt egyrészt sosem a pénzügyi taktikai érzékéért szerettem, másrészt most már biztos lehet benne, hogy nem a pénzéért fogom eltenni láb alól. A randa nézésre módosítottam, hogy a pénzéért nem fogom eltenni láb alól. E... láb alól eltenni nem a pénzéért fogom. Nem fogom a pénzéért... itt legyintett, hogy hagyjam, most úgysem sikerül megvigasztalnom.

- Jó napot kolléga úr! Köszönöm, hogy tegnap este éjféltájt kisegített telefonon azzal a tanáccsal.
- Ó, köhm, nagyon szívesen, csak a fél család ébredt fel rá, de semmi baj.
- Hálából adok egy sört!
- Hát, köszönöm!
- Hm... de ez nagyon szar sör, tudja mit, inkább adok kettőt.
- ...

2011. 08. 26.
    Tulajdonképpen a kölyök foglalta össze, hogyan is érzek én nagyon sok mindennel mostanában. Tudni kell, hogy a kölyök utálja a vizet, nyaraláskor tán buttó két percet töltött a tengerben bokáig, aztán lehetett játszóteret keresni, vagy bármit, csak ne legyen köze a vízhez és ez egy tengerparton azért nem annyira egyszerű. Amikor a gyerek ki akarta próbálni a vízisízést, ugyan esett-kelt, de közben a kölyök is belelkesedett, hogy ő is akar. Addig-addig nyekergett, amíg az oktató meg nem unta, rá nem adott egy pinduri mentőmellényt és el nem vitte egy körre. Sajnos a végén, ahogy a húzás megszűnt, jött a vízbe merülés. Amikor a kölyök kikecmergett a partra, nejem enyhén aggódva kérdezgette.
- Na, jó volt?
- ...jó.
- Na és ...? Mégy még egyet?
- (megborzongva) Nem.

2011. 08. 09.
   A szabadság -mármint az az idő, amit a munkahelyétől távol tölt az ember- teljesen más minőség, mint a dolgos hétköznap. Külföldön pláne. Az ember azt gondolja például, hogy leszokik a dohányzásról, aztán a vége az, hogy a cigisdobozokkal számolja a még hátralevő napokat. Egyszerre kellene háromfelé szakadni, a gyerek állandóan bent a vízben (ami, megjegyzem, kurva hideg), a kölyök meg sosem megy bele a vízbe. A harmadik persze az, amit a nejem szeretne, azt pedig, amit én szeretnék, azt meg sem említem, pedig az előző háromtól gyökeresen különbözik.

   Viszont lehet barátkozni a helyiekkel, ebbe főleg a lokális populáció fagyi-, nyalóka-, sültkrumpli- és bizbaszárusítással foglalkozó rétegét kell beleérteni. A szálláshely prospektusában büszként kiemelt sat. tévé kiválóan közvetíti az Astra1B és a Hotbird összes használhatatlan csatornáját. Kis lassulással nagyszerű élvezetet lehet találni az arab nyelvű gyermektévé betelefonálós rejtvényfejtő műsorában

Játékvezető (pult mögül, mosolyogva, egyenesen a kamerába) : - Habrahallahrbara. Habra...?
Kissé recsegős és sustorgós (telefon), bátortalan gyerekhang: - Harallara.
Játékvezető (örül, hogy végre valaki): - Áááá, harbalabarba, babarmagrab. Gahbra...?
Gyerek: - Bahamamama.
Játékvezető (lényegre tér): - Hbraharba, bahabra.

   Feltűnik négy sorminta, az egyik alighanem a kérdés (kék háttér), a másik három a válasz (sárga háttér). Most lehetne jól arabul tanulni.

Játékvezető (felolvassa kérdést és a válaszokat is): - Harbarababr rahbarhab [...] raghbahb.
Gyerek: ...
Játékvezető (vár, majd alighanem segíteni akar, rávezető hangsúllyal): - Bghrabrba. Grabbaghramad hamarhamar...?
Gyerek: ...
Játékvezető (kicsit türelmetlenebbü)l: - Brahgaballah...? Labradabhgdalla szaralak...!
Gyerek (végre elszánja magát): - Mmmm... Grhabarhab...?
Játékvezető (arca torzul egy kicsit, de jól tartja magát): - Ájjjjájjjjjáájj, marhaba hamarbab, ájjjjájjjjj.
-stb.

   De legalább a végén mindenki nyer

   vagy ha valaki pörgésre vágyik, a CNBC pénzügyi őrületében, amiben egy köszörűhangú nő próbálja hosszan győzködni a nézőket, miért még most adják el az összes IBM-részvényüket.

   Vagy a nappal lépten-nyomon glagolita emlékekbe botlás után este a második sor után el lehet gondolkozni (internet nincs), ki is, mi is ez a glagolita izé. Ez biztos egy nép volt, maradványainak utódai máig őrzik a titkos izét (tárgyat, okkult tudást, majdan felélesztendő mutáns, fagyasztott ősüket), ami majd a világuralomra segíti őket. Vagy ő Glagolita Sanchez volt, a híres spanyol kém- és műlovarnő, aki végigkémkedte és -kefélte a középkori Európát, csak annyira jól csinálta a titkosságot, hogy szinte semmi nyom nem maradt utána pár gecifoltos hercegi adománylevélen kívül. Valójában róla szólt volna Szécsi Pál dala

"Glaaaagolita, Glaaaagolita, úgy várlak!
Glaaaagolita, Glaaaagolita, úgy várlak!
Gyere el hozzám, gyere el hozzám
És soha többé ne hagyj el
Glaaaagolita, Glaaaagolita, jöjj el!"

   csak aztán szóltak neki, hogy ezt a kémkedős-szabadkőműves-áthallású dolgot nem kellene erőltetni.

   Mondom, jól telt a szabadság.

- Jó napot kívánok, Köcsög József vagyok és fel vagyok háborodva.
- Üdvözlöm, Köcsög úr, miben segíthetek?
- Már megint nem jó aizém! Idekattintok, és azt mondja, hogy "Ilyen márpedig nincs!". Pedig van!
- Értem, Köcsög úr. Kérem, mondja el, hogy mi mondja ezt és hol.
- Hát az adatbázisos program! Az mondja azt!
- Igen, és mikor?
- Hát amikor beleírom, hogy "Béla" és rányomok a "Keress" gombra, akkor ezt mondja! Ez egy szar, javítsák meg az adatbázist!
- És van olyan? Mármint Béla?
- Hogyne volna! Most is itt ül mellettem és ő is nagyon fel van háborodva!
- Már úgy értettem, az adatbázisban. Benne. A Béla.
- Mittudomén, hát mi vagyok én, hogy mindent tudjak, azért vettem ezt az adatbázisos izét, hogy ez majd mindent tud, aztán tessék, mégsem.
- Köcsög úr, először Bélát fel kell venni az adatbázisba
- Felvenni...?
- Beleírni. Mert addig nem ismeri. Ön sem ismerte addig a Bélát, amíg meg nem ismerte, ugye?
- ...Ja!
- Egyébként amikor a program kiírja, hogy "Ilyen márpedig nincs", akkor emlékeim szerint van két gomb a kiírás alatt, a "Jóvanna, hagyjuk, csak vicceltem", meg a "Egye fene, vegyük fel az adatbázisba". Ott ha az utóbbira kattint, akkor Béla automatikusan bekerül az adatbázisba. És akkor már benne lesz.
- Nanana, álljunk csak meg! Én dolgozzak maguk helyett?! Azonnal jöjjenek ki és javítsák meg ezt a szart garanciában!
- ...