RSS 1 (caleb.hu)

RSS 2 (feed43.com)


Jogi basz: GLL(TM)



Aktuális

2017. június
2017. május
2017. április
2017. március
2017. február
2017. január
2016. december
2016. november
2016. október
2016. szeptember
2016. augusztus
2016. július
2016. június
2016. május
2016. április
2016. március
2016. február
2016. január
2015. december
2015. november
2015. október
2015. szeptember
2015. augusztus
2015. július
2015. június
2015. május
2015. április
2015. március
2015. február
2015. január
2014. december
2014. november
2014. október
2014. szeptember
2014. augusztus
2014. július
2014. június
2014. május
2014. április
2014. március
2014. február
2014. január
2013. december
2013. november
2013. október
2013. szeptember
2013. augusztus
2013. július
2013. június
2013. május
2013. április
2013. március
2013. február
2013. január
2012. december
2012. november
2012. október
2012. szeptember
2012. augusztus
2012. július
2012. június
2012. május
2012. április
2012. március
2012. február
2012. január
2011. december
2011. november
2011. október
2011. szeptember
2011. augusztus
2011. július
2011. június
2011. május
2011. április
2011. március
2011. február
2011. január
2010. december
2010. november
2010. október
2010. szeptember
2010. augusztus
2010. július
2010. június
2010. május
2010. április
2010. március
2010. február
2010. január
2009. december
2009. november
2009. október
2009. szeptember
2009. augusztus
2009. július
2009. június
2009. május
2009. április
2009. március
2009. február
2009. január
2008. december
2008. november
2008. október
2008. szeptember
2008. augusztus
2008. július
2008. június
2008. május
2008. április
2008. március
2008. február
2008. január
2007. december
2007. november
2007. október
2007. szeptember
2007. augusztus
2007. július
2007. június
2007. május
2007. április
2007. március
2007. február
2007. január
2006. december
2006. november
2006. október
2006. szeptember
2006. augusztus
2006. július
2006. június
2006. május
2006. április
2006. március
2006. február
2006. január
2005. december
2005. november
2005. október
2005. szeptember
2005. augusztus
2005. július
2005. június
2005. május
2005. április
2005. március
2005. február
2005. január
2004. december
2004. november
2004. október
2004. szeptember
2004. augusztus
2004. július
2004. június
2004. május
2004. április
2004. március
2004. február
2004. január
2003. december
2003. november
2003. október
2003. szeptember
2003. augusztus
2003. július
2003. június
2003. május
2003. április
2003. március
2003. február
2003. január
2002. december
2002. november
2002. október
2002. szeptember
2002. augusztus
2002. július
2002. június
2002. május
2002. április
2002. március
2002. február
2002. január

 


2004. 07. 30.
   Még nem volt itt a család, kizsaluztam a bebetonozott vízaknát, az elvileg egy órás mutatvánnyal másfél nap alatt el is készültem. Közben többször fennhangon anyáztam, ugyanis arra nem mindig gondoltam, hogy a beton alól hogyan is fogom kiszedni a deszkákat. Aztán először faszán belenyúltam egy szögbe, később eltört a kalapács nyele. Nem vártam ki a harmadik intő jelet, ami alighanem az lett volna, hogy belém basz egy villám, csak hagyjam már abba. Nem értem magam, már az elsőnél be kellett volna fejeznem, erre azért figyelni szoktam. Mármint arra, hogy az első gyanús jelre kell dobni a szerszámot.
   Most át kellene térnem az építőiparról a tanult szakmámra és automatizálnom kellene a gödröt. Csak éppen éhes vagyok és álmos. Ez már két intő jel.

   Hö, légkondit szereltek fel. Kettőt is. Szorosan egymás mellé. Szellőzés ugyan ettől még nem lesz, viszont mindig friss büdös fog rendelkezésre állni.

2004. 07. 29.
   Nejem a fos idő miatt hazajött. Ennyit mindkettőnk nyaralásáról.

   Ujjgyakorlat.

   "A Bifidusz eszenzisz függőséget okoz!

   Brit és amerikai tudósok egymástól függetlenül jutottak arra az eredményre, hogy a Danone termékeiben található Bifidusz eszenzisz függőséget okoz. Négy hét folyamatos fogyasztás után a Bifiduszos joghurt elhagyása -főleg a gyermekekre, öregkorúakra és legyengült szervezetűekre nézve- akár halálos eredménnyel is járhat.
   Először egy baltimore-is gyermekorvos figyelt fel rá, hogy hirtelen sok kis betege lesz. Először influenzára gyanakodott, de később a gyermekek hallucinálni kezdtek, depresszióba estek, elvonási tünetekkel küzdöttek. Sok kutatás után derítette csak ki, hogy egy franciaországi fuvarossztrájk miatt a Bifiduszos joghurtot szállító kamionok nem jutottak el időben a baltimore-i boltokba, így jutott eszébe, hogy alighanem a Bifiduszos joghurt, illetve annak hiánya lehet a baj okozója.

    A National Healthcare kutatói patkánykísérletek során kizárólag Bifiduszos joghurtot etettek az egerekkel. Amikor a joghurt adagolását teljesen abbahagyták, az egerek idővel láthatóan egyre idegesebbek lettek, kis mancsukat könyörögve nyújtogatták a Bifiduszos tálka felé. Négy hét után már egy patkány sem volt közülük életben. EZ BIZONYÍTÉK! arra, hogy nemcsak a cigaretta- és kólagyárak, hanem már a tejipar is függőség létrehozásával kényszerít bennünket az ő termékeinek fogyasztására!
   Azt is bebizonyították, hogy a Bifiduszt E3423-mal, E3.14-gyel és E666-tal stabilizálják és színezik, mert egyébként csak marhavérből és -nyálból készített táptalajon lehet tenyészteni! EZEK TÉNYEK!

   És nem csak Amerikában! Jakupcsek Gabriella a reklámban szájába vesz ugyan egy kanál Bifiduszos joghurtot, DE NEM LÁTSZIK, HOGY NYEL! Azt már bezzeg nem mutatták, ahogy az "Ennyi!" elhangzásakor azonnal kiköpte az egészet! Bódi Sylvi is csak lóbálta a Bifiduszos kanalat. ŐK TUDJÁK! Mert elmondták nekik! Mert nagyon nagy botrány lett volna, ha Jakupcsek a Bifiduszhiány miatt összeesett volna a Milliomos adásában!

   NE ÖLD MEG MAGAD! NE EGYÉL BIFIDUSZT!

   Ezt a cikket küldd el minél több ismerősödnek, nehogy ők is a Bifidusz áldozataivá váljanak!"

   Kíváncsi vagyok, elindul-e.

2004. 07. 26.
   Leadtam a nejem meg a gyereket egy hétre, hadd nyaraljanak. Bővebb családom kibérelt egy nyaralót, ott szopatják magukat. Ezekkel a nyaralókkal az a baj, hogy maximum nyáron van bennük valaki egy hónapra. A többi tizenegy hónap kizárólag arra szolgál, hogy odabent megtelepedjen a kiszellőztethetetlen büdös, ezt a standard fenyőlambéria garantálja. A szag persze nemcsak szimplán tizenegy hónap, hanem legalább huszonöt évszer tizenegy hónap terméke, ennek megfelelően minden strandolásból visszatérést kétszer is meggondol az ember.
   A bútorzat még nagypapától maradt, minden szekrényajtónyitás a többiek azonnali ébredését eredményezi, ha még le is szakad, külön öröm. Melegvíz csak ímmel-ámmal, ha a kazánnak jókedve van. Bolt a holdban, ott is hatkor zár. Ráadásul az idő is szar lett.
   Megértem, hogy ha valaki panelban lakik, annak ez a vadromantika kizökkenést jelent a betonvalóságból, de ha valaki véletlenül kertes házban lakik, gyötrelem. Nejemet eljőve még vigasztaltam, hogy már csak hatot kell aludni és hazajöhet a büntiből nyaralásból. Na.Vitorlásra fel, egs, dolgom azért van.

   Nagyszerű kifejezést kaptam emilben, nem az enyém a kopirájt, de most ellopom. A generál csajblog és az alkategória bridzsitdzsonsz-blog mellett nyugodtan be lehet vezetni a libablog-kategóriát is. Nem, nem mondok példát.

2004. 07. 23.
   Nincs nekem problémám a meleggel, bírom én azt. Azt nem bírom, hogy dolgozni kell benne. Nem szeretem a kompútereket, pedig belőlük élek. Hm, teljesen olyan vagyok már, mint a főnököm, aki -többek között- belőlem él. Persze ezt igen sok munkaadót jellemez.

   Kedden voltam az EFOTT nulladik napján, azóta csak kóválygok. De már majdnem. De még csak majdnem.

   Az Uniqa biztosító plakátján ritka bamba arcok láthatók, először volt a Baumgartner, azt mondtam, rendben, ilyen a feje, ez van. Aztán feltűnt pár olimpikon hasonlóan kőbe vésett mosollyal. Nem értettem, ezek szerint aki bármilyen kapcsolatba kerül ezzel a biztosítóval, nyálcsorgatóra szedált hülye lesz, vagy mi van?
   Persze elég lett volna olvasni tudni. "Előttünk a cél", mondja a szlogen, ezért a fotós biztosan rájuk szólt, hogy fókuszáljanak a végtelenre, mert ott a cél, jó messze. És emiatt néznek úgy ki, mint egy csapat agyhalott.

  Van autónk, nejem már használja is a multipontjait, a MOL-nál lehet autóshülyeségeket kapni értük. Kíváncsi vagyok, meddig jut a testreszabásban.

2004. 07. 19.
   Kedves Fortuna!

   Még nem lettünk haverok, sőt csak az elméletemet erősítetted meg. Nem lehet engem ilyen könnyen lekenyerezni. Hogy más is értse, elmagyarázom, már csak azért is, mert szerintem te sem érted.

   Szóval az úgy volt, hogy a céges költözés meg az otthoni ácsolás-betonozás (a szivattyúnak csináltam vízaknát) kellős közepén nejem basztatni kezdett, hogy vegyek fűnyírót, mert ami van, az nem jó. Nota bene, tényleg nem egy fickós darab, pár dolog már letört róla, az egyik sajnos pont az indítókar. Amit ugyan megreparáltam, de csak úgy nőiesen, rágógumival és ziherájsztűvel, szóval minden indításkor kicsit trükközni kell. Meg a fűgyűjtője is kicsi. Meg minden élezés ellenére szaggatja a füvet. Meg még pár ilyesmi, ami egy magányos férfit ugyan kurvára nem zavar

   A Matula Gyomros rovatának állandó figurája a magányos férfi. Az utolsó rész, a hagymás szalonna kicsit gyengécske, letértek a meleg ételek vonaláról és még mindig nem került szóba az, ami szerintem a magányos férfi igazi társa - a készételkonzerv.

   Az igazi magányos férfi ugyanis csak végső kétségbeesésében szánja rá magát a főzésre. A fasz fog pepecselni mindenféle malacfejekkel, meg baszni el egy randán másnapos délelőttöt a piacon, ahol gyenge reflexeinek köszönhetően járókeretes nyugdíjasok happolják el előle az utolsó csülköket és boltosok alázzák meg azzal, hogy állandóan visszakérdeznek. Ha nincs szerencséje, azon kapja magát, hogy Fővám téri piacon az internacionalizmus jegyében nemcsak a magyarok, hanem egy csapat japán turista is röhög rajta és fényképezi le, ahogy hosszas botladozás után zuhantában magára ránt pár kibelezett csirkét.
   Arról nem is beszélve, hogy a mire főzésre kerülne sor, eleve annyira éhes, hogy meg sem várja, amíg rendesen elkészül az étel, hanem "jó ez már!" felkiáltással félig nyersen zabálja fel a húst, aminek borzasztó ízét csak a dijoni mustár bírja esetleg elvenni.
   El kell menni tehát a Tescóba, ahol fel kell tankolni készételkonzervvel. A sólet alap. Csípős kolbásszal a legjobb, van ugyan sonkás verzió is, de abból a sonkáért cserébe kispórolják a fűszert. Ugyanúgy a sárgaborsófőzelék (kolbásszal vagy vegyespörkölttel), ami ráadásul az általános iskolai menzák utánozhatatlan ízvilágát utánfűszerezés nélkül hozza. A pacalt és a halászlevet messziről kerüljük, ugyanaz a kategória, mint az adóbevallás: egyszerűen lehetetlen jól megcsinálni. Kockázatkedvelőbbek választhatnak lencsefőzeléket is, ez savanyúságával először ponttá zsugorítja az ember arcát, viszont két óra múlva az első rettenetes, sógoros fingás bizonyítja, hogy egy bármennyire elbaszott emésztést bifidusz nélkül is tökéletesen rendbe lehet hozni, ráadásul nem kell két hétig ízetlen pempőn élni.

    A magányos férfi összes eszcájgja egy kislábasból, egy kanálból és egy sörnyitóból áll, ez utóbbi konzervnyitóval és dugóhúzóval kombinált fajta. Inni üvegből kell, vagy marokkal a csapból, kés sem szükséges, az igazi magányos férfi tépi és/vagy harapja a félkilós kenyeret. Ezekkel az eszközökkel az elkészítés végtelenül egyszerű.
   Kibontjuk a konzervet és tartalmát átkanalazzuk a kislábosba. Feltesszük a gázra, aláfűtünk, öntünk bele egy marék vizet és folyamatosan kevergetjük (a víz megkönnyíti a hidegen még merev, összeálló csuszpájz kevergetését, valamit előre pótolja a majdan elgőzölgő nedvességet). Mikor felforr, kész. Ha esetleg valami átmeneti nőtől maradt néhány, pár éve lejárt szavatosságú zacskós fűszer, azokból tetszés szerint szórhatunk bele egy keveset. A nátriumbenzoátot úgysem fogjuk elnyomni, viszont öntudatunkat növelheti, hogy hozzáadottértéket teremtettünk.

   Maximum három perc alatt készen is vagyunk, hozzá lehet látni. Zabáljunk kétpofára, közbe lesajnálóan gondoljunk Stahl Juditra, milyen ostobán is képzelte el ő azt, hogy gyorsan valami finomat.

   viszont a nem magányos férfi nőjét felettébb, a többi logikusan következik

   Na jó, elmentem egy barkácsáruházba, ahol azért a pénzért, amit rászántam, nagyjából ugyanolyan hulladék fűnyírót lehet kapni, mint ami most van. Csak újat. Átmentem a másik áruházba, ahol másféle fűnyíró van, legalábbis címke szerint, mert maga a készülék az utolsó csavarig ugyanúgy néz ki, mint a másik. De már nagyon tele volt a faszom, így kiemeltem egyet a halomból és beálltam a pénztárba, folyamatosan azon gondolkodva, hogy most tolok ki magammal és hülyeségre dobok ki pénzt. Fizetésnél valami éktelenül elkezdett csörömpölni. Bazmeg, nincs elég bajom, ezek meg még a riasztóval is szívatnak. Átkoztam magamat, hogy betettem ide a lábam.
   De aztán kiderült, hogy a "szombatonként minden órában valaki nyer" akció nyertese vagyok, megkapom ajándékutalványban a fűnyíró árát. Ezért amint kezemben volt az utalvány, azonnal visszáruztattam azt a gagyi szart és vettem olyat, amit már magam előtt is be mertem vállalni.

   Régebben azt mondtam, szűzkurva vagy, aki azzal kúr, aki nem hajt rád. Hát tessék. Közlöm veled: egy izélés még semmi. Kizárólag egy esetben vagyok hajlandó megmásítani rólad a véleményemet, ha még az idén ötösöm lesz a lottón. Lehet pedálozni.

   Tisztelettel

   F99

2004. 07. 15.
   Az épületgondnok, aki mindenütt ott nyüzsög és akit egyszer biztosan tökönrúgok

   mert mindenhez ért, ezért mindenbe beleszól és mindent megmagyaráz. Amikor azt kezdte fejtegetni -ráadásul hosszan- miért jó, hogy a szerverszobában egyenletesen vannak elosztva vannak a kettőhuszas aljzatok (másfél méter magasan körbe harminc centinként van egy-egy), még csak kicsit voltam ideges. Amikor megvádolt, hogy én basztam széjjel valamit a telefonközpontban (mert álltam előtte és néztem bele), akkor már egyaránt kezdtem aggódni az én elmém meg az ő testének az épsége miatt.
   A cseresznye a hab tetején annak az elmagyarázása volt, hogyan kell üvegszálas hálózatot építeni. Mennyémá a faszomba a nyolc elemiddel és a budijavító mestereket basztassad, köcsög.

    egy apróságot elfelejtett: a zárat. Bent van mittudomén hányszáz millió forint és egy tégla támasztja a bejárati ajtót. Mondjuk volt baja, mert a teherlift leszakadt a faszba. Szerencsére üresen, de annak a féltonnás ketrecnek mire leért három méter mélyre, volt hangja rendesen.

2004. 07. 13.
   Így teljesüljön minden kívánságom. A szekrények jó része már elment a picsába, a raktár is elment a picsába, a pince tartalma is elment a picsába. Legkésőbb péntekig a számítógépek is mind-mind elmennek a picsába.
   Az egyetlen baj, hogy nekem meg utánuk kell mennem.

   Reklám. A Tripplite csinál Novell alá is szünetmentes táp-basztató programot (PowerAlert). (Először az APC PowerChute-jával próbálkoztam, de abból minden verzió fizetős, csak azért meg nem veszek egy tápot, hogy a mellé mikuláscsomagolt programot macerálhassam). Nagyon nett kis jószág, egy baja van, hogy az új verzió már Java Javával.

   Sajnos a Csillagok háborúja óta nekem megmaradt, hogy a java egy alattomos kis geciputtony, ami vörösen világító szemekkel leskelődik a csuklyája alól és ugyan kínál mindenféle rozsdás ócskavasat, de alapban ott basz ki az emberrel, ahol csak bír. Ezen a benyomáson (a csuklya kivételével) a Sun Javája sem bírt változtatni.

   De az oldalukról letölthető a régebbi változat is, amit aztán saját hülyeségem miatt nem tudtam felizgatni.
   Végső kétségbeesésemben beírtam a fájdalmamat a support oldalukba, tudván, hogy mint kelet-európai ócsójánosra úgyis szarni fognak. De teljes meglepetésemre nem. Egyébként majdnem kibasztam az emilt, ki a faszom ez az Emilio Sanchez, aki írt nekem, törö... várjunk csak. És bakker, megmondták, mit faragtam el.

   Nejem a telefonomat ébresztőóraként is használja, este csecsén bekészíti maga mellé, aztán elalszik. Tegnap is meg ma is egy-egy SMS-t kaptam úgy fél éjféltájt. Most félek, valami vagy valaki ezt meg fogja sínyleni. Vagy én, vagy a hülye haverjaim, vagy a telefon. Vagy egyszerre több is, például nejem a legközelebbi ilyen ébresztésnél a haverjaimat átkozva a fejemen töri szanaszéjjel a telefont. Vissza is írtam, hogy ne küldjenek már susmust 11 után, erre azonnal kaptam még egyet köcsög haveromtól a következő szöveggel. "Bocsáss meg drágám, csak annyira hiányoztál, és te mondtad, ha valamelyik haverod nevében írok, az a zsarnok feleséged nem fog gyanút! Szerelmed: Ica"

2004. 07. 12.
   A cégemnél a nyüzsi már kibaszottul zavar. Meg a főnököm is zavar. A szekrények is zavarnak. A számítógépek is. Mind elmehetnének a picsába. A számítógép, a tévé, a rádió, a mosógép, a porszívó mind elmehetnek a francba a picsába a gecibe. Egy trágyaszart nem lehet arrébb tenni, hogy valakiben meg ne botoljon az ember.
(Pszt. Szerintem velem van a baj.)
   Most dógomvan, ha végeztem, mindenki visszajöhet a picsából a francból a geciből. Csak lábujjhegyen.

2004. 07. 11.
   A kis ásás és lapátolás után megvolt a nagy ásás és lapátolás (plusz betonozás) is. Majd két köbméter homokot mozgattam meg, most már csak rezgek.
   A gyerek megakpta Gryllus Vilmos CD-jét, aki a Dalok óvodásoknak és kisikolásoknak vol. 2. opuszában szerepelteti a Borz című dalt.

"Fekszik a borz a barlangban,
borzongva ásta hajnalban.
Sáros a szőre, torzonborz
Fújtat a borzas, morcos borz:
Brrr, ez az ásás borzasztó,
Gömbölyű horpaszt horpasztó.
Szörnyű a lét, ha mozgalmas,
Borznak a munka borzalmas."

   Életre nevelés. Bár a gyerek egyelőre játéknak tekinti az ilyesmit, remélem minél később jön rá, hogy milyen szar, ha nem lehet valamit akkor abbahagyni, ha már nem szórakoztató. Vagy eleve bele sem kezdeni, mert már eleve nem az.

   Hazahoztam azt a szoftvercsomagot (le fogom törölni, sőt már le is töröltem), amivel az IBM látja el az ovinetes gépeket. IBM Kidsmart. A háttérben itt is megbúvik az életre nevelés. Az egyik legjobb ilyen a frippbolt,

   A frippek fizikailag (rajzilag) valami amőbaszerű, de kisállat nagyságú állatfélék. Olyanok, mintha Sajdik Ferenc rajzolta volna őket. Ha valaki látott Pom-pomot, az sejti, miről lehet szó. Á, inkább megmutatom.

   ahol a faxon felsorolt paraméterekkel rendelkező frippre rákattintva az kiugrál a kint várakozó "Frippbolt" feliratú teherautóba. Azért ez nagyon rendben van. Van telefon is, ott elmondják, milyen fripp kell, aztán szépen meg is köszönik. Csökkentett módú Capitaly, bakker.

   De a csúcs a Tőzsdepolip ("Szia, Tőzsdepolip a nevem, gyere, kereskedjünk!"), majdnem beszartam. "Megnyitott a tőzsde. Üzleteljünk!" Elvileg a feladvány lényege, hogy addig kell csereberélni dolgokat, amíg az alsó sorban levő izéket el nem cseréltük olyanokra, amik jobboldalt vannak. De a körítés az nagyon ott van. Szerencsére mindenki azonnal hajlandó üzletelni. Pedig milyen fasza volna, ha pl. a meglevő tárgyak egy részét vesztegetésre kellene fordítani.

"Hívjuk fel Pinget Kínában és üzleteljünk vele!"

   Jóccakát, holnap reggel mennem kell felnőtteset játszani, pedig kibaszottul unom.

2004. 07. 09.
   Ezt a 48%-os SZJA-t remélem, hogy csak az uborkaszezon unalmát megtörendő dobta be a Maszop, lehet ráugrani mindenfelől. Mert egyébként jó kis populista-kommunista-nivellálós hülyeség, hogy hadd fizessenek a gazdagok. Amivel alapvetően nem is volna bajom. De megmondom az őszintét: ameddig az évi másfél milleres (magyarul havi bruttó 125e forintos) jövedelem már a maximális 38%-kal adózik, ez nem érdekel.És később se fog. A Fidesz se vette komolyan, sehol egy Répássy, se egy Rogán, csak Tállai nyilatkozgat.

   Miután volt egy kis ásás és lapátolás, betonszétverőset játszottunk a gyerekkel. Ugyanis valamilyen, most már általam is érthetetlen oknál fogva a kerti kút csövét körbeöntöttem betonnal, jól be is vasaltam, nehogy eltörje az a tízkilós szivattyú. Már az ásás is jó volt, a gyerek azt követelte, ássunk egyszerre. Mert az ásóra kétfelől lehet ráállni. Tíz perc vita után

   Ez az egyik legszarabb dolog. Végre rászánod magad valami kibaszottul nemszeretem melóra, errefel még akadályoznak is. Talán még van pár évem addig, amíg a tanácsosztogatás is elkezdődik.

   kihoztam neki egy másik ásót, de az nehéz volt, ugyanott tartottunk. Nagy nehezen előkotortam a sufni mélyéről a kisásóját. De ne csak ott ássunk, ahol kell, hanem mindenütt, mert az sokkal szórakoztatóbb. És a gyerek még le is tolt, amiért ott ások, ahol én szeretném, nem ott, ahol ő. Elkeseredett vonításomra nejem kijött a teraszra és angyali mosollyal nyugtázta, milyen jól elvan együtt apa és fia.
   A szadista némber még telefonált is az anyósomnak.
- ...
- Itt ülök a teraszon, F99 ás.
- ...
- Hát persze, hogy segít neki.
- ...
- Már vörösödik a feje, hihihi.

   Ilyen áldott jó lélek az én feleségem. Érdemes volt megnősülni, én mondom.

2004. 07. 08.
   Helyreigazítás. F99-et F99 az alábbiak közzétételére kötelezte.
   "Az előző napi bejegyzés félreérthető volta miatt egyesek esetleg azt gondolhatják, hogy Hekkerbarbi szakirodalomként kizárólag Blikket meg Mai napot olvas. Ezennel kijelentem, hogy Hekkerbarbi szakirodalomként nem kizárólag Blikket meg Mai Napot olvas."

   Már nem emlékszem, kikkel történt meg, a szereplők: 19. századi francia jó költő (legyen J) és szar költő (Sz). Sz. írt egy szar verset, mire J. közzétett egy kritikát, amiben Sz.-t közönséges fűzfapoétának titulálta. Sz. megsértődött, párbajra hívta J.-t, aki inkább közzétett egy helyreigazítást.
- Kijelentem, hogy Sz. úr nem közönséges fűzfapoéta.
   Sz. persze plafonon, újabb kihívás, újabb helyreigazítás.
- Sz. úrról megjelent előző nyilatkozatomat teljes terjedelmében visszavonom.

   Így most már a kétértelműségnek nyoma sincs.

   Nejem újabban az én pöcsömmel veri a csalánt, másoljak már kazettára cédét, mert kell az oviba, másoljak már cédét, mert kell a kollégának, meg írjak már cédét, mert kell a másik kollégának. (Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy természetesen ez mind hazugság, csak hogy legyen mit írnom ide, én ilyet soha nem csináltam és nem is fogok.) De holnapra. Bakter, mindjárt itt az éjfél, a Kaláka meg még mindig bassza a nyenyerét.

   Vettem zsalukövet, cementet, betonvasat. Leraktam az egészet a sufniba, "mindjárt vízaknát csinálok belőletek"- szóltam vissza nekik elmenőben a sufniajtóból, de csak a lemondó hallgatás volt a válasz. Pont te? És mikor, te hülye?

   Az egész ország elment szabadságra. Senki nem emilezik, csak a spammerek szorgoskodnak

   Kénytelen voltam kicsit visszavenni, a nagy lendületben blokkolólistára tettem a dinamikus IP-címeket is, aztán jött kalácsképű fejlesztőnk, hogy a nagyfőnök meg van sértődve, mert spammernek lett nyilvánítva. "Haha, akkor jó a rendszer"-tréfálkoztam

    "Rákosi elvtárs megy friss téeszt látogatni. -Hát hogy vagyunk, hogy vagyunk? - tréfálkozik Rákosi elvtárs. -Jól vagyunk, jól vagyunk! - tréfálkoznak a parasztok is."

  de sajnos az önkény megint diadalmaskodott. Akkor a nagyfőnök okos emiljeivel szopjátok együtt a V1argrát meg a P.e.n.i.s. E.n.h.a.n.c.e.rt.

   semmit sincs kedvem csinálni, mindenki dobozol ezerrel. Mindjárt előfizetek a Blikkre vagy a Mai Napra, vagy mindkettőre.

2004. 07. 07. v2.0
   Vagy mégsem fake? Hm, többnek néz ki 22-nél. (Az esetleges összefüggés felismeréséért Hekkerbarbinak jár a köszönet, aki velem ellentétben olvas újságot. A Blikk, meg a Mai Nap címlapon hozta.) Liebmann legalább szőke volt.

2004. 07. 07.
   Köszönöm a felvilágosítást gallyra/gajra menés ügyében. A lap alján a megoldás, aki pedig nem akar a miérttel foglalkozni, egyszerűen jegyezze meg az egyik kapott emil pazar subjectjét: "Gaj, te gój!"
   Kicsit azért szomorú vagyok, már ideológiát is gyártottam: a biztonságos, vastag ágról az ember átmegy a vézna gallyra osztán zuhan. Vagy a karókkal kivert fenekű gödröt álcázó gallyról is lehet szó. De nem. Hogy apámat idézzem: ezt is ellopták a zsidók.

    Mivel a cég költözik, át kell helyez(tet)ni dolgokat: több tonna papírt, dobozokat, szekrényeket, internetet, miegymást. Ebből az internetet már kétszer próbálták. Két napja délután kettőkor kifogyott a routerből a világháló, csak némi telefonálgatás után bírtam meggyőzni valakit, hogy nem, még nem költöztünk el, legyen szíves. Tudom, hogy Ön kapott olyan levelet a főnöktől, hogy. Annak a levélnek a tartalma meg a mi jelenlegi fizikai helyünk ugyan valamennyire korrelál, de némi késleltetés igenis van.
   Nagy nehezen megegyeztünk, erre ma reggel jött két faszi egy mindenre elszánt villáskulccsal, hogy ők most leszerelik az internetet, mert mi már nem vagyunk itt.

   Tegnap meg valaki behekkelt, csak délután vettem észre, hogy az internetre kötött szervernek lett két új publikus IP-címe, amikről ő vadul levelezett, a bbbb@<IP-cím> feladót használva. Rohangáltam kicsit, hogy kiezmiez, a címeket kilőttem, ekkor a mélerdémon magába fordulva folyamatosan levelezett a mélerdémonnal, illetve az egyetlen meghagyott címen még ki-kidobott pár emilt. Nézegettem az internetet is, hátha látott már valaki ilyet de semmi. Aztán mivel nejem (akit hozok-viszek, mert autó még sehol, és aki kint várt engem a cég előtt) susmusolt, hogy "Kurvára unom már!", agyonvertem mindent, majd holnap, addig meg csak elviselik a spammerek, hogy nem tudnak emilezni.
   Aztán reggel bejöttem, bekapcs, sehol semmi, rémfilmekben van ilyen. Éjszaka a sötétben megharap a hűtő, utánam lopakodnak a székek, vérszomjas függönyök fojtogatnak. Én elrohanok az ágyig, fejemre húzom a takarót, reszketve várom a rémet... aztán reggel meg semmise. Azért kicseréltem pár jelszót, de alapvetően még most sem tudom, mi az istennyila volt ez. Illetve igen, a zufók.

   Hosszas pöcsölés után döntöttem. Blogajánló. Amit a nőkről, a politikáról, az elvekről, illetve ezek tetszőleges kombinációiról csak tudni akarsz. Liebmann Katalin-fanok, fel a fejjel, van utánpótlás. Ha meg fake, akkor is jó, mert ügyes.

   Nejem megvette diafilmen a Vízipók-csodapók II-t. Borzalmas. A történet fertelmesen didaktikus (ne hazudj, ne ordibálj, ne gyalázz másokat, ilyesmi), ráadásul a szövegíró az alanyt rendszeresen kifelejtette a mondatokból, időnként komoly fejtörést okoz, éppen a vízipók tanítja-e jómodorra az ászkarákot, vagy az a keresztespókot.

2004. 07. 04.
   Összefutottam a tetőfedővel, aki nem rakta be a tetőszellőzőket, pedig megígérte. Olyan beszélgetést folytattam le vele, amilyeneket rosszabb pillanataimban a neurózisomat dédelgetendő szoktam felidézni.

   Ugye az emberbe időnként belevillannak a régmúlt borzasztó élményei, a borzalmas lebőgések, a rettenetes melléfogások, az igénytelen, dadogó kísérletek miatt gallyra (tényleg ezek gallyra mennek, vagy gajra?) ment nőzési próbálkozások, OTP-s ügyintézőről lepattanás, ilyesmik. Ekkor az ember összerázkódik, megállapítja, hogy nem való erre a világra és örül, hogy nincs a környéken valami magas, mert szívesen abszolválna egy önkéntes Tajgetoszt

   Gyerek épp fent a fán, fél kézzel tartani kell, fél kézzel pedig adogatni fel neki a kevésbé rohadt cseresznyéket, hogy aztán le tudja dobni, szóval igényes és hangulatos szórakozás folyik már jó negyedórája.Hirtelen felbukkan a tetőfedő, jattolunk.
Tetőfedő: -Szia! Jó lesz ez így?

   Én legalábbis teljesen ezt értettem. Ezért vagyok mindig bajban, ha külföldiül kell társalognom, bazmeg, magyarul sem értem nagyon sokszor, hogy mit mondanak nekem, és akkor angolul...? Nejem szerint egyszerűen süket vagyok, de ez nem igaz, hallom én, csak nem értem. Vagy ha értem (illetve érteni vélem, mint jelen esetben is) abszolúte fogalmam sincs, az illető tulajdonképpen mit is akart kérdezni, vagy mondani. Ezért is olvasom a Frank Herbert-könyveket borzadállyal vegyes tisztelettel)

F99 (Miva...? Mi lesz jó...? És hogy...? De aztán frappánsan): ...hát persze.
Tetőfedő: - Akkor szia! balra el.
F99: - ...ö... Már megint fasz voltam.

2004. 07. 02.
   Anyósom itt van. Hatra kimentem elé a pályaudvarra, mert kedves lánya ezt utasításba adta. Ott pedig bután álltam, a hat körül érkező vonatokat indulási állomásait sehogy sem tudtam összepárosítani anyósom lakóhelyével. Vagy félórája itt áll már valahol, vagy csak egy óra múlva jön. Egyik eset sem szerencsés. Aztán az utóbbi volt, hazaérve megdicsértem mindenkit, milyen frankó családba házasodtam be, egyik tagja jobb, mint a másik, csinálják nekem a programot. De csak kiröhögtek. Ezek ilyenek.

   De! Négy év pauza után szombaton a nejemmel kettesben MOZIBA FOGUNK MENNI !!

   Egyszer már volt egy pénteki nekifutás, de délután, ahogy összetalálkoztunk, ránéztünk egymás összeomlott képére és megegyeztünk, hogy inkább hazamegyünk aludni.

   Meg lehet kérdezni, mirefel ez az eufória, ugyammá, moziba menni, nagy dolog, normális népek hetente kétszer mennek. Közlöm, hogy a gyerek születése előtt a nejemmel mi is normális népeknek számítottunk, legalábbis ebből a szempontból.

   A cég leendő helyére elautóztattunk egy rackszekrényt, legyen mibe belevezetni a telefont, az információs szupersztrádát, meg a harmadrendű bekötőutakat. A mesterek éppen rakták le a linóleumot. Meglátták a szekrényt

   A rackszekrény, ha valaki nem látott ilyet, kb. két méter magas, kb. 60x70 cm széles/mély, kerekeken guruló acélváz, olyasmi, mint egy magas konyhaszekrény. Üresen úgy ötven kiló. Telepakolva lehet akár három mázsa is, de most üres volt

   és azonnal rimánkodni kezdtek, hogy emeljük át, ne gurítsuk, mert megsérül a linóleum. Nyilván a legolcsóbbat vették meg, amit csak találtak. Szerintem ebből azonnal látszik, milyen hosszú távra terveztek a tulajdonosok.
   Viszont kényszerből muszáj lesz fejleszteni, mert a szerviz és az ügyfélszolgálat közti kétszáz métert (igen, ilyen okosan van elrendezve) üvegszálas kábellel hidalták át. Lesz mikrohullámú internet, mert vezeték égen-földön nincs, viszont abból adunk az épületen belül egy tök más cégnek is, ne kelljen szegényeknek tornázni vele. Majd tornázunk mi. Végre valami kis izgalom.

2004. 07. 01.
   Mivel erre a hétre ígérték mindkettőt, mindennap izgulok, meglátom-e még az autóból vagy azt, hogy kivágták azt a kurva nagy jegenyét, ami a múltkor majdnem együtt baszta agyon a házat meg az autót, vagy hogy a tetőszerelő berakta-e a szellőzőket a tetőbe. De még ma sem történt meg egyik sem. Kicsit bosszant a dolog, hogy ezen a héten úgy látszik, senki nem hajlandó semmi hasznosat tenni munkaidőben. De megbocsátó vagyok, tekintettel arra, hogy ezen a héten én sem nagyon csináltam semmi hasznosat. Munkaidőben legalábbis.
   Munkaidőn kívül sem sokat, lekentem némi deszkát és a gyerekkel együtt felcipeltem a padlásra (értse mindenki úgy, ahogy akarja, a valóság rosszabb bármelyiknél). Ugye könnyűszerkezetes a ház, a plafon gipszkartonból áll, az elfekvőt nem rakhatja az ember akárhová a padláson, mert menten leesik a nappaliba. Itt jön a képbe a deszkasor, ami ezt a problémát oldja meg.
   És itt jönne a képbe a tetőszellőző, ami azt oldaná meg, hogy kis napsütés esetén ne legyen a tetőtérben kb. hetven fok. De az még nincs, ezért a deszkákat hetven fokban tologattam, közben a gyerek, aki vígan viselte a szaunát, még hosszan rendezkedett, ezt ide, ezt oda, még megemeli a kiskádat, mert az jó, vonszolja ide-oda, mert az jó, engem vert a víz, egyrészt a hőségtől, másrészt ha letalál a deszkákról, magyarázhatok az anyjának.
   ...hú, de fejbebaszott ez az unikum, sikerült lejöttünk véletlen vagy direkt baleset nélkül, szevasztok.