RSS 1 (caleb.hu)

RSS 2 (feed43.com)


Jogi basz: GLL(TM)



Aktuális

2017. június
2017. május
2017. április
2017. március
2017. február
2017. január
2016. december
2016. november
2016. október
2016. szeptember
2016. augusztus
2016. július
2016. június
2016. május
2016. április
2016. március
2016. február
2016. január
2015. december
2015. november
2015. október
2015. szeptember
2015. augusztus
2015. július
2015. június
2015. május
2015. április
2015. március
2015. február
2015. január
2014. december
2014. november
2014. október
2014. szeptember
2014. augusztus
2014. július
2014. június
2014. május
2014. április
2014. március
2014. február
2014. január
2013. december
2013. november
2013. október
2013. szeptember
2013. augusztus
2013. július
2013. június
2013. május
2013. április
2013. március
2013. február
2013. január
2012. december
2012. november
2012. október
2012. szeptember
2012. augusztus
2012. július
2012. június
2012. május
2012. április
2012. március
2012. február
2012. január
2011. december
2011. november
2011. október
2011. szeptember
2011. augusztus
2011. július
2011. június
2011. május
2011. április
2011. március
2011. február
2011. január
2010. december
2010. november
2010. október
2010. szeptember
2010. augusztus
2010. július
2010. június
2010. május
2010. április
2010. március
2010. február
2010. január
2009. december
2009. november
2009. október
2009. szeptember
2009. augusztus
2009. július
2009. június
2009. május
2009. április
2009. március
2009. február
2009. január
2008. december
2008. november
2008. október
2008. szeptember
2008. augusztus
2008. július
2008. június
2008. május
2008. április
2008. március
2008. február
2008. január
2007. december
2007. november
2007. október
2007. szeptember
2007. augusztus
2007. július
2007. június
2007. május
2007. április
2007. március
2007. február
2007. január
2006. december
2006. november
2006. október
2006. szeptember
2006. augusztus
2006. július
2006. június
2006. május
2006. április
2006. március
2006. február
2006. január
2005. december
2005. november
2005. október
2005. szeptember
2005. augusztus
2005. július
2005. június
2005. május
2005. április
2005. március
2005. február
2005. január
2004. december
2004. november
2004. október
2004. szeptember
2004. augusztus
2004. július
2004. június
2004. május
2004. április
2004. március
2004. február
2004. január
2003. december
2003. november
2003. október
2003. szeptember
2003. augusztus
2003. július
2003. június
2003. május
2003. április
2003. március
2003. február
2003. január
2002. december
2002. november
2002. október
2002. szeptember
2002. augusztus
2002. július
2002. június
2002. május
2002. április
2002. március
2002. február
2002. január

 


2005. 06. 30.
   A macskánk neve: Misi.

2005. 06. 29.
   Jó, én tudom, hogy pl. az autóvezetéshez nem kell igazán tudni, hogy mi van a motorháztető alatt, azért van az autószerelő, hogy ő értsen hozzá. De azért némi alapvető ismeretek nem ártanak. Olyasmire gondolok, hogy, a kerék a motortól forog, nem attól, hogy az utat húzzák hátrafelé, a motor benzin nélkül nem működik, ilyesmi. És ha kuplung nélkül váltunk, akkor recseg az egész miskulancia.
   Ez a felvezetés az információs társadalomról alkotott, egyre lesújtóbb véleményemet támogatandó került ide. Nagyon sokan a nagy lelkesedéstől nem értik meg, hogy az emberek döntő többsége alapvetően tufa, vagy ha nem, akkor egyszerűen nem érdekli a kompúter, nem is akarja megtanulni alapszinten sem, rosszabb esetben fél tőle és gyűlöli.
   Egyrészt mert van más baja is, másrészt van, aki -ha morogva is- de megoldja az ő ilyen-olyan problémáját. Persze az idő is sok mindent megold, jön az új generáció, amelyiknek természetes lesz, hogy mindent PDA-val intézzen, azt a pár évtizedet meg valahogy majd kibekkeljük, esetleg valamelyik ifjútörök politikus extra nyugdíjastörvényeket vezet be és élőben játszhatjuk el a Logan futását.

   Ma kellemes félórát töltöttem egy másik cégnél dolgozó kissé nyúzott kollégámmal, licitáltam keményen, de ő győzött.

1. Több éve kompútert használó alkalmazott januárban felhívta, hogy "Te Józsi, tavaly is te csináltad meg, gyere légyszíves és csinálj nekem megint olyan kis sárgát, csak most 2005 felirattal, amibe idén tudok pakolni."

2. Másik felhasználó egy emeletet lejjebb költözött gépestül, mindenestül. "Te Józsi, innen hogyan tudok nyomtatni?" "Ugyanúgy, ahogy eddig. Ugyanoda kattintasz és a melletted levő nyomtatóból ugyanúgy kijön a papír." "De Józsi, én egy emelettel lejjebb költöztem ám!" stb., végül oda kellett menni és bemutatót tartani.

  Reménytelen.

2005. 06. 28.
   Igazán ma délután fél háromkor fogtam fel, hogy amikor édes jó Lajosom kezében döndül a margóvágó, az mekkora frász. Csökkentértékű gyermekkoromból kifolyólag most láttam először rendes nyomdai vágógépet. Persze kétkezes nyomógombbal megy, de akkor is. A nyomdász, miközben bátran kotorászott a guillotine alatt, vígan magyarázta, hogy régebben az öreg nyomdai vágómestereket arról lehett megismerni, hogy minimum pár ujjpercük már a szemétben volt. Ő még fiatal volt. Vagy csak szerencsés.

   Azon tűnődtem el, hogyha azon gondolkozom, hogyan birkózok le egy problémát, akkor az ezen (mármint a gondolkodáson) való mélázás (metagondolat) az a kogitó ergó szumó. Ha pedig kúrok, akkor koitó ergó szum, tehát a kúrás közbeni birkózás a koitó ergó szumó. Ezzel a nagyszerű gondolattal aztán el is voltam egész délután. Irgalom atyja, ne hagyj el.

2005. 06. 27.
   Keretes mű.
   Amikor bementem a munkahelyemre, minden szembejövő érdeklődött, hogy jól érzem-e magam, mert ha igen, akkor holnap nagyon jót fogunk mind kacagni, hogy átbasztam mindenkit. A főnök az első pillantás után vetett rám egy alaposabb másodikat, majd eztán közölte, hogy üljek be egy távoli sarokba és próbáljak meg nem feltűnni. Állítólag ez jól sikerült, a sarokban van egy fehér szekrény meg egy zöld szék. Egész délelőtt a magam bajával foglalkoztam, igazi buddhista befelé fordulással és meditációval, a görcsös embriópóz csak úgy jött magától.
   Délután kicsit jobban lettem, akkor is a magam bajával foglalkoztam, magyarul a cégért a mai nap semmit nem tettem. Illetve pozitíve fogalmazhatjuk úgy, hogy semmi kárt nem okoztam és már ez is valami.
   Előző este nejem ugyanis kitalálta, hogy hedonista-videózzunk. Valószínűleg egyszerű pisztáciamérgezésről lehetett szó, mert a hentergés nem árt, a film annyira nem volt szar, az etanol pedig fertőtlenít. Ma este pedig ismét videót néztünk.

   Ha holnap megint szarul leszek, kibaszom a pisztáciát a picsába.

2005. 06. 26.
   Tényleg jobb lett volna, ha népi motívumos homlokpántot teszek fel és mint egy tesztoszteronon élő Dévai Nagy Kamilla akusztikus gitárral biztatom az ajtót, hogy süt a nap, csicseregnek a madárkák, szép kis ajtó, gyógyulj meg, és szép lesz a világ. Ehelyett mindent összefestékeztem

   A Gusztáv-sorozatban volt egy ilyen, Gusztáv az asztali lámpa kapcsolóját akarta befesteni. Véletlenül rácsöppentett egy kis festéket a lámpára, próbálta letörölni, nem ment, ezért inkább befestette azt is. Eközben csöppent az asztalra is, aztán a padlóra stb. a végén már távolodó űrnézetben látszott, ahogy feketedik Budapest, Magyarország, Európa, az egész glóbusz. Én azért nem jutottam el idáig

   ráadásul attól a rohadt műgyantás alapozótól, amit nem tudtam rendesen lemosni magamról, úgy nézek ki, mint akinek rohad a karja.

   Holnap a világjobbítás második része következik, ha az is így sikerül, bemegyek az első templomba és beírok a panaszkönyvbe, hogy garanciában kérek egy másik természetet normálisabb törvényekkel, mert ezzel nagyon elégedetlen vagyok.

2005. 06. 24. 25.
   Azzal, hogy ma reggel kb. fél ötre értem haza, sikerült teljesen felborítani a bioritmusomat. Illetve nem is ezzel, hanem azzal, hogy utána elmentem dolgozni. Jelentsük ki, hogy a munka bioritmus legnagyobb ellensége. Ahhoz, hogy stresszmentes, természetes életet éljünk

   Vissza a. Sétálgassunk a szabad levegőn, szagolgassunk virágokat, nyalogassunk erdei mézet, rágcsáljunk gombákat, szívogassunk füveket, táncoljunk szabadon lobogó fasszal a napsütötte tisztáson, vagy próbáljuk meg beletaposni a monogramunkat egy aranyló búzatáblába, miközben a háttérből egyre erősödő (fade-in) vonóskórus húzza a főtémát

    az kell, hogy ne dolgozzunk. Akkor nem jut pénz arra sem, hogy el tudjuk tölteni az időt reggel fél ötig, így a bioritmus tökéletesen stabilizálódik, azzal együtt az emésztés is rendbejön, pláne, hogy nem is lesz mit.
   Nyűgös vagyok, pedig holnap a bejárati ajtóval is foglalkoznom kellene, visszaépíteni mindazt, amit a szakértő mesterek csere közben kivágtak-levertek-szétbasztak. Majd énekelgetek egy kicsit az ajtónak, hátha.

2005. 06. 23.
   Magyar Távköz

  Egy időben nagyon ment a magyarítás, mert törvény is született rá, ezért jelentek meg a kisboltok meg kukkoldák a shopok meg a peep-show-k helyén. Akörül is volt vihar, hogy még a cégnevek is legyenek magyarok, az azóta eltűnt Frutta Portát (zöldség-gyümölcs) pécézték ki, mint a nyugat előtti gerinctelen hajbókolás egyik eklatáns példáját. Pedig szerintem véletlenül ez frappáns volt. De amióta bejöttek a multik és sehogy nem lehetett rávenni pl. a McDonaldsot, hogy itt legyen inkább DaniBá Falatozója, erről szép csendben leszoktak

   különleges tudakozó. Kérdés, hogy ha én egy Keletiből induló vonatra akarok felszállni, megvehetem-e a jegyet a Nyugatiban? A faszi keresgélés és habozás nélkül röpítette a választ, hogy nem hinné.
   Kénytelen voltam megkérdezni, hogy

   Hah! Végre sikerült lecsapnom azt a hatalmas kanszúnyogot, ami itt körözött már egy negyedórája. Minden este bejön egy, de csak egy, az udvartartása hálistennek nem jön vele. Biztosan van a közelben egy szúnyogkocsma, aztán záróra után valamelyik mindig eltéved

   ez most tény, vagy csak az ő magánvéleménye. Ettől legalább elbizonytalanodott, mindjárt megkérdezi a többieket. Kis zene, majd kiderült, hogy meg lehet csinálni, "tévedni emberi dolog, mondta a sündisznó is" kért ily fiatalos stílben bocsánatot. Mindjárt megnézem, a Hewitt-felmérésben mennyire vidám ez a munkahely, mert a jelek szerint nagyon.

2005. 06. 21. v2.0
   Kijavították Mastroiannira. Így már nem is olyan érdekes.

   Az iparűzési adó érdekes állatfajta. Most nem azt akarom feszegetni, mekkora tahóság a léte egyáltalán, mert ha a magam kisszerű szempontjait veszem figyelembe, mindegyik az. De legalább van belőlük oktatás, közegészség, utak, közbiztonság, meg nem emlékszem, mit soroltak fel, mit kapunk mi a rómaiaktól, meg a filmben nem említették a szerintem százmilliárdos nagyságrendű, zsebbe folyó összegeket, de most nem ez a téma.
   Hanem. A többit ki kell számolni, egy adott időpontban kifizetni és kész. Ezt pedig kivetik, mégpedig az előző évi bevétel alapján

   valamiért ugyanis azt gondolják, hogy jövőre is ugyanannyi lesz a bevétel, mint az idén. Ha kevesebb lesz, akkor szopi, ha több, akkor is szopi, csak jövőre

   előre, két félévi előleg formájában. A már előző évben befizetett előlegek és az utólag kiderült tényálladék különbözeteként előállt összeget pedig az idén befizetendő, erre az évre vonatkozó adó előlegeihez adják hozzá, vagy vonják le belőle. Ennek a tisztán követhető eljárásnak a gyümölcse az a levél, amit a minap kaptam (csak a lényeg).

"Fizetési meghagyás
 A 2004. évi végleges adója 38.900 Ft. A 2004. évi előírt adóelőlege 10.100 Ft. Tájékoztatom, hogy 2006. 03. 15.-én esedékes fizetési kötelezettségének e fizetési meghagyás alapján tehet eleget, melynek összege 19.000 Ft."

   És mindehhez mellékelnek egy kitöltött, 13.800 Ft-ról szóló csekket. A könyvelőm egy pozitív gondolkodású nő, de szerintem most meg fogom látni, milyen az, amikor zokog.

2005. 06. 21.
   Origo Filmkub. Legelső mondat: "Az öreg kontinens korábban olyan legendákat adott a világ filmművészetének, mint Greta Garbo, Jean-Paul Belmondo, Marlene Dietrich vagy éppen Marcello Mastrolliani." Ez már nem lehet elgépelés.

2005. 06. 20 v2.0
   Közben kitaláltam, hogy a tökéletes cím a Star Wars:Explanations lett volna, sajnos a Lukács Gyuri engem nem kérdezett meg.

    A Goldenblog kiírásánál fogadtam magammal, és nyertem, bejött a szubjektív válogatás papírformája. Magyarul hogy lesz jópár, amit értek, hogy miért került be, ennél kicsivel több lesz, amit nem értek, hogy miért nem került be, lesz néhány, amit nem értek, hogy miért került be, és persze a legnagyobb kategória, amit értek, hogy miért nem került be.
   De megnyugodtam, régebben próbáltak hívni valami tévéműsorba miazablogot magyarázni, ezt elhárítottam, mondván tulajdonképpen nem tudom. És az most világosan látszik, hogy legalább ezt jól tudtam.

   Kétségbeesett utóvédharcot folytatok, hiába állok át körkörös védelemre és húzódnak csapataim sündisznóállásba, az ellenség lassan, de biztosan túlerőre tett szert és őröl, őröl. Konkrétan már megvan a nekünk dedikált macska, csak el kell hozni. Nem volt hajlandó megdögleni bélfertőzésben a másik kölyökkel együtt, nem falta fel a kutya, nem esett le valami magas helyről egy kihegyezett karóba.
   Utolsó ötletem az volt, hogy üzemeltesse a macskát a szomszéd, mi visszük a whiskast, meg opcionálisan elhozzuk a szart. Lehet, hogy bejön, mert nem lakunk messze, a macskát meg helyhez kell szoktatni, azaz be kell zárni egy-két napra valahová, különben visszaszökik oda, ahonnan hoztuk. A sufnink erre nem alkalmas, az általam javasolt, légmentesen zárható ötliteres befőttesüveg pedig nejem tetszését nem nyerte el.

2005. 06. 20.
   A Sith-ek bosszúja közepesen hulladék egy darab, el lehet képzelni, mi a véleményem az előző két részről. Az emberben -azon kívül, hogy megállapítja, ez a film a tulajdonképpen a megmagyarázásról szól- csupa kérdés merül fel. Hiteltelen az egész. Miért fordul Anakin tulajdonképpen egy rossz álom miatt pál? Obi-van miért nem kardozza le végleg, csak hogy biztosra menjen? Miért ilyen az Obi-van szinkronhangja, hogy azonnal az jusson az ember eszébe, hogy ez homokos lett? És miért kellett közvetlenül előtte két üveg sört meginnom?

2005. 06. 17.
   Mondta az együttes, amiben játszom, hogy vegyek már egy gitárt magamnak, mert kurva idegesítő, hogy az az ócsó koreai ukulele, amit használok, félóra alatt totálisan elhangolódik. Próbáltam védekezni, hogy csak nem isznak eleget, meg úgyse hallatszik, meg ilyesmi, de nem sikerült meggyőznöm senkit. Eztán hosszan jajongtam, hogy egy gitárvásárlás nem szerepelt a pénzügyi terveimben, ráadásul ha mégis szerepeltetem és hirtelen hazaállítok eggyel, a nejem széttöri a fejemen, akkor meg végképp kidobott pénz.
   Jó, mondták, akkor felezünk, nézzek utána. Fellelkesülve nekiálltam válogatni, sajnos úgy jártam, mint nejem a cipőkkel, ő az árcédula nélkül is azonnal ki tudja választani a legdrágábbat. Én is megtaláltam azokat a darabokat, amik alighanem az esőerdők pusztulófélben levő utolsó ritka fafajtáiból készültek, annyiba kerültek. Némi verekedés után kiegyeztünk, utoljára még a boltossal próbáltam beleíratni a garancialevélbe, hogy hamis játék esetén kicserélik, de ez nem jött össze.
   Baj lesz, mert most már nem lehet semmit a gitárra fogni. Lehet, hogy meg kellene tanulnom rendesen játszani rajta, de ezt több, mint tíz éven át sikerült elkerülnöm, és most belém állt a félelem a változástól.

   Szomszéd levizsgázott nemtommiből, ennek örömére meghívott egy szolid kerti partira inni. Lehet, hogy később már kezdte bánni, hogy átmentem, majd holnap bocsánatot kérek a macskájáért meg a rózsabokráért.

2005. 06. 16.
   A Galaxis útikalauz egész jó. Mondjuk eleve nem vártam túl sokat, mert ez akkora feladat, mint mondjuk a Pekingi őszből filmet csinálni. Azt esetleg el lehetett volna követni, hogy várnak vele egy hónapot és szinkronizálják. Nekem nem jelentett problémát, mert az eszmefuttatásokat ismertem a könyvből, de ha valaki elsőre sűrűn cserélődő félmondatokban kapja meg azt a fél oldalt, ami mondjuk a delfinek távozásáról szól, annak garantáltan jojózni fog a szeme a végére.
   Nejem még a vetítés megkezdése előtt nekem szegezte a kérdést, hogy a bent ülők közül hányan olvasták a könyvet. Hümmögtem kicsit, hogy fogalmam sincs, kifelé ment viszont bebizonyosodott, hogy nem mindenki, mögöttem egy eléggé ifjúmunkás jellegű fiatalember tette fel a költői kérdést szemmelláthatóan a vendéglátóiparban serénykedő párjának, miszerint "ki volt az, aki ezt a sok baromságot kitalálta?"
   Ez azért elismerés.

2005. 06. 15.
   Gyermek vidéken leadva

   Paks előtt valamivel kis tábla, stilizált palack és pohár mellett mondja, hogy ez a "Tolnai Borút". Nejem rögtön rittyentett is egy kétsorost, miszerint "Meghozza a derűt A tolnai borút", erre sajnos csak azt tudtam mondani, hogy "Vérszagra gyűl az éji vad. Te tetted ezt? Hö, király!"

   fűfej

   Nejem hónapok óta üldöz egy ilyet, kis zsák, mire arc van festve, benne pedig fűmag van, amikor elkezd nőni a fű, úgy fest, mintha a fejnek haja nőne. Mindenünnen elhajtották, hogy ez tíz éve volt sláger. Pedig nem, a gyerek az óvodából hozta az ötletet, mert ott foglalkoztak volna ilyennel, csak baszott nőni belőle a fű. Most meg, amikor nem kereste, szinte ráugrott

   megvéve, mozijegy a Galaxis útikalauzra megvéve

   Viva moziünnep. A pénztáros elém tolt egy kis füzetet, hogy ezzel olcsón lehet jegyet venni. Ostobán lapozgattam, hogy mi ez, hány hamburgert kell megenni, hogy kapjunk öt pontot, amit két forintjával beszámítanak. A faszi sóhajtott, visszakérte, kitépett belőle egy darabot, majd a két jegyért kért hatszáznegyven forintot, viszlát.
   Később elolvastam az okosságban, hogy ha vesz az ember egy teljesárú jegyet, akkor kapja a füzetkét, és aztán jöhet az olcsózás. Köszönöm.

   erősítő megreparálva, sőt az előbb még valami maradék viszkit is találtam. Mindjárt lefekszek, ezt a napot nem kellene a végén elbaszni semmivel.

2005. 06. 14.
   Autózás közben sajnos képtelen vagyok jegyzetelni

   egyszer próbáltam meg menet közben susmust írni, de aztán adtam betétlapot

    ezért csak a lényeg. Valami kutatóintézet vagy stat. hivatal vagy ilyesmi szakértője a délutáni hírek szerint örül, mert az idei első négy hónapra vetített éves infláció csak 3,8% a tavalyi 7,2% helyett ezért -így a következtetés- a fizetések vásárlóértéke nő. Vagy valami pluszinformáció hiányzott a hírből

   pl. mekkora fizetésnövekedéssel számolt az illető, mert azzal a melóssal, akinek három év után emelik a bruttóját nyolcvanezerről nyolcvanháromra, ezt ölég nehéz lesz elhitetni

   vagy az illető komolyan gondolta, hogy ami kevésbé rossz, az már jó. Az ilyet kellene istenesen pofánverni egy szívlapáttal, másnap pedig csak megpöckölni az orrát, hogy történjen vele valami jó is. Tudom, tudom, közalkalmazottak és köztisztviselők a törvényileg előírt emelésekkel. Az én stagnáló béremből.

   Symantecék nem emelték az ázsiójukat nálam. A szép új emilvírusirtójuk úgy félóránként dob egy hátast és error reportot akar küldeni a Microsoftnak. Mondjuk aztán felkel, leporolja magát és megy tovább, de akkor is bosszantó reggel azzal kezdeni, hogy húszegynéhányszor meg kell nyomni a "Don't send, te köcsög" gombot.
   A szép új antivírus korporét intergalactic edition (a kifejezést loptam egy azóta megszűnt blogról ) pedig nem upgradel, hanem megfagy, úgy kell a processzeket megmérgezni, ráadásul az újraindítást követelő üzenetnek sem lehet eleget tenni, mert a vindóz leállás helyett csak az eseménynaplóba firkant bele egy "nem tudok leállni" bejegyzést. Nem baj, nem vagy te Trabant

   Most már le merem írni, mert régen volt. Kőolajos koromban -mint ott mindenki- én is izohexánt meg normál pentánt tankoltam a Trabantomba, mikor mi volt, ment azzal is, csak büdös volt, mint a görény, meg nem volt kompressziótűrése. Ez utóbbin lehetett segíteni, később egyenesen Ploiestiből kaptam egy üveg ólom-tetraetilt, de akkor még nem volt. Mentem haza (Szeged-Budapest), aztán Balástyán kibámultam jobbra, höhö, hülye rendőrök, hiába mértetek, most nem kaptatok el. Közben előttem megálltak, én meg beleszálltam a csávóba, ő leporolta a Ladájáról a Trabantom elejét és elment, én pedig próbáltam beindítani a kocsit.
   Mint otthon kiderült, a porlasztó lerepedt a helyéről, csak a behajlott ütközőtől nem tudott leesni. Meg kiakadt a gázbowden is. Ennek eredményeképp az indítózás a következőképp zajlott. Nyaminyaminyaminyaminyaminyaminyami. Hajjaj. Nyaminyaminyaminyaminyaminyaminyami. Zisten van már. Még úgy négyszer indítóztam, mire beindult a motor, bár ne tette volna. Pöf. Pöfpöf. PrrrörrrrörrrruuuuuuuiiiIIIIIÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍ!!!!
   A motor üveghangon üvöltött, levettem gyújtást, de a motor ugyanúgy járt tovább. Nem tudom, miért, de gyorsan kinyitottam a motorháztetőt, előrerohantam és letéptem a gyertyapipákat. Semmi eredmény, ugye a motor a mintegy huszas oktánszámmal átment dízel-üzemmódba, a rendőrök már kezdtek felfigyelni, mi ez a cécó. Rólam szakadt a víz, ha közel jönnek, a szagból azonnal rájönnek, mivel járok és akkor rosszul járok.
   Végül isteni szikra: ez Trabant, ezen van benzincsap.

   ha kihúzom a konnektort, sikerülni fog, hidd el, te szemét. Később a kliensekkel nem akart kommunikálni, ja persze, szmólbiznisz, group policyból tűzfal kikapcsolhatatlanul be van kapcsolva mindenhol. A Symantectől letöltött okosság felsorolt kb. hat dolgot, amit be kell állítani a tűzfalon, hogy eressze át és akkor jó lesz. Nem lett jó. Tűzfalnaplózás bekapcs, jahogyúgy. A hatból elég egy, csak nem UDP, ahogy írva vagyon, hanem TCP.

   Köszönöm szépen, kedves Symantec, hogy a segítségetekkel ilyen hasznosan tudtam eltölteni ezt a napot.

2005. 06. 13.
   Köszönöm a megfejtést, szóval nagypapa nem elment, hanem fel, a Ferenc pedig nem Móra, hanem Sánta (Sokan voltunk). A büdös az stimmel.

   Most pedig megyek, mert még reszelnem kell

   az erősítőmben van vagy tíz potméter, amik többé-kevésbé ki vannak kopva. Inkább többé. Viszont égen-földön nincs olyan típus, amilyen kellene, mindenütt kizárólag az a spanyol Piher játszik, aminek kibaszott hosszú nyele van, ezért először reszelő-fűrész-káromkodás, aztán jöhet csak a forrasztás-káromkodás.
   Még hogy kapitalizmus, meg bőség zavara, a nagy lófaszt

   csak éjszaka lehet, mert különben segít a gyerek. Viszont ilyenkor már csak csendben lehet, mert ha felébred a nejem, akkor ő segít be egy kalapáccsal. Majd vattára állok.

2005. 06. 12.
   Ha jól emlékszem, Móra Ferenc egy novellájában ment el a nagypapa a büdösbe. Ma meg én mentem el, mondjuk én még nem vagyok nagypapa -bár ki tudja ebben az akcelerálódott világban- meg vissza is jöttem

   Zöldhulladék-lerakó volt a látogatás tárgya. Tessék elképzelni mintegy hatszáz köbméter füvet, ahogy rohad. Ehhez járultam hozzá én is egy féllel

   viszont a büdös az jött velem haza. Délután még autóznom kellett, ajtónyitás után hátráltam egy kicsit. A felmelegedett utastérből olyan szag áradt, mintha egy komplett huszárszázadnyi ló szart volna bele. Az első sokk után körbeszaglásztam, hátha valami konkrét helyről jön a szag, talán csak beleléptem valamibe és azt ki lehet takarítani és béke lesz. De nem találtam semmit, olyan volt az egész, mint valami rémfilm, ott minden ok nélkül zombik törnek elő valahonnan, itt meg a bűzhullámok. Holnap bottal nyitom ki az ajtót.

   Úgy határoztam, hogy a felbukkanó tarack ellen nem kiásással fogok küzdeni

   tökéletesen meddő dolog ugyanis. Kis zöld lófasz áll ki a talajból, ásós nyomkeresésnél pedig kiderül, hogy legalább egy méter hosszan húzódik a föld alatt, sokfelé elágazik, tuti benne hagy egy darabot az ember, aztán egy év után megint ugyanúgy ugyanott előjön. Csak a sok meló van vele meg az összebaszott gyep

    hanem gyomirtós beecseteléssel. Ez ugyan mintegy harminc centis körzetben magával rántja a füvet is, de hát ugye fa meg forgács. Jelen esetben a forgács kicsit komolyabb mennyiségű lesz, mert sikerült feldöntenem az ibriket és a fele lé kifolyt. Ennyivel, ha bekeverem és kipermetezem, az egész kertet le lehet tarolni, így lokálisan kíváncsi leszek, mekkorát üt.

2005. 06. 10.
   Több dolog van, amit a nejemben soha nem fogok megérteni, ezek egyike egyik az az utálva szeretés vagy szeretve utálás képessége. Ez így elég hülyén hangzik, de mondok példát.

   Még a hősi nyóckeres időkben nejem rábeszélt, hogy vegyünk valami ketrecbe való kis szőrös állatot, mert akkor jó lesz. Hosszasan fejeztem ki kételyeimet, de kb. féléves fülrágás után beadtam a derekamat, neszebazmeg. Sajnos -vagy szerencsére- két degut vettem, amik nappal jobbára csendben kussoltak a ketrec sarkában, viszont éjszaka nekiálltak tornázni, rácsot rázni, a bedugott rágcsapálcával a ketrecet pöcögtetni, de olyan intenzitással, hogy nejem nem tudott tőlük aludni (az egész lakás egy légtérből állt, nem lehetett a degukra csukni az ajtót, mert a bejáratin kívül egy sem volt).
    Nejem kb. két hónap múlva borult ki teljesen a nemalvástól, időnként ordítozott a degukkal, amik persze szartak erre. A sétáltatás (ketrecből kieresztés) külön katasztrófa volt, mindent szétrágtak, aztán nem lehetett őket megfogni. Ekkor is láttam nejemet sírógörcsöt kapni.
  Viszont amikor én eluntam az ügyet és megígértem, hogy másnap degupörkölt lesz ebédre, majdnem kettéharapott.  

   Tegnap, miután nejem tegnap este is megvívta esti harcát a gyerekkel (vacsorázzál, menjél be a kádba, gyere ki a kádból, mossál fogat, menj aludni) ami a szokásos módon többszöri mindkétoldali hisztivel végződött, reménykedve hallgattam, ahogy nejem még elmagyarázza a gyereknek, hogy már csak hatot kell aludni és elmehet a nagymamihoz másfél hétre.
   Odasompolyogtam nejemhez, megbökdöstem, hogy ugye akkor most másfél hétig ugye béke lesz, ugye nem fogunk mi is elmenni a nagymamihoz, ugye? "Dehogynem"-így a válasz, amire csak egy gyenge rángógörcs-rohammal tudtam válaszolni.

   Ja és persze itt vagyok én is.

2005. 06. 08. v2.0
   Ja igen, a leendő sírkövemen lesz link-szekció, lesznek szinte szó szerint élő és halott linkek (ez utóbbiban pl. felmenőim elérhetőségét lehetne megtalálni), végrendeletemben pedig szerepelni fog a kitétel, hogy a hátramaradottak kötelesek havi átalányt fizetni a sírkövesnek, aki ennek fejében vezeti az üzenőfalat. Egyben a moderálást és a flood-controlt is elvégzi, mondjuk évente egyszer pedig frissíti a linkeket. Az archívum kérdését még nem dolgoztam ki teljesen (ugye sok helyet foglal és kurva nehéz), de rajta vagyok az ügyön. Ne jöjjön senki azzal, hogy építtessek be egy kompútert, én hosszútávra tervezek, a kő az párszáz év múlva is kő lesz.
   Hm, na jó, persze egy acélbillentyűzetes infoterminál, az is elég gizda lenne. És halottak napján lehetne küldeni susmust. Volna levlista ("Ma én öntöztem, jövő héten ki jön?"), fórum ("Az öreg F99 köcsög-e volt?"), a szimpla érdeklődőknek pedig valami kis egyszerű flashes weblap, még nem döntöttem el, milyen színvilággal. De az oldalról beúszó, harsonázó galambokhoz ragaszkodom.

   Mivel az oviból megkaptuk a gyerek farsangi DVD-jét

   ez falu, bakter. Ráérünk. Hol van még az aratás

   hazavittem és felraktam a PowerDVD-t (2.55), aztán kb. három kattintással sikerült úgy eltüntetnem a kis vezérlőkonzolt, hogy soha vissza többet nem tudtam hozni. Letöröl, visszarak, ugyanaz, még az a három kattintás sem kellett hozzá. Nagyot zuhantam a gyerek szemében, mert ő csak azt látta, hogy filmnézés helyett apa bőszen kattintgat és igyekszik a hallásküszöb alatt átkozódni. Jó, a konzol nélkül is meg lehetett a filmet nézni, de akkor is.

2005. 06. 08. reggel
   Bocsánat, igen, az előző bejegyzésben a képlet teljesen rossz. Ráadásul a szövegben más áll (z hol a számlálóban van, hol a nevezőben). Szóval az egy dolgozóra eső napi elletések száma helyesen: y/x/z, azaz y/(xz).
  Most már mindenki mehet dolgozni.

2005. 06. 07.
   Hazugság, átkozott hazugság és statisztika. Bajban vagyok, mert nem kaptam egyértelmű állásfoglalást statisztikakészítés ügyében

   Jó régen csináltam én statisztikai programokat ilyen-olyan tanszékeknek, őket rutinosan megkérdeztem, hogy mit szeretnének, mi legyen az eredmény. "Az igazság" foglaltak egyértelműen állást. Ezt aztán valószínűleg többször megbánták, tudomásom szerint egy-két tetszetős elméletet (ráadásul már cikk is készült) kapásból rombadöntött a precíz számolás, mert kiderült, hogy a dédelgetett képletet a valóság kurvára nem hajlandó követni

   ami nagyobb baj, kétértelműt sem. Ugyanazt az adathalmazt két ellenérdekelt fél is felhasználná, természetesen mindkettő a maga teóriáját szeretné igazolva látni.

   Megpróbálom elmondani. Van egy nagy marhatelep, benne a sok marha. Vannak az extra marhák, akik a többit elletik. Statisztikailag ki van számolva, hogy x nap alatt y darab elletés volt, tehát a z számú dolgozó átlag napi z*x/y borjút termel. Ezt az arányt pedig javítani kell, ugye. Mivel a marháknak nehéz megmagyarázni, hogy basszanak többet, jön a nevező, azaz a dolgozói létszám csökkentése.
   Nade. Az elletés ritkán egyszerű. "Józsiiii! Gyeremán, mer beszorult!" Józsi jön és ketten (időnként hárman, mert a Jani is kell, mert a marha rúg) elintézik az ügyet. Ugye ilyenkor az a probléma, hogy mindenkinek egyharmad borjú jusson, vagy (mivel tényleg mindannyian kellenek hozzá) egy-egy teljes?
   Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ridegtartás van, tehát ha az elleni készülő marha a mező távolabbi felében van, akkor Józsinak oda kell menni, meg visszajönni, közben pedig nem ellet, csak gyalogol fele munkaidőben a cég pénzén, kérdés tehát, hogy Józsinak ekkor csak egy fél, vagy egy teljes borjút lehet elszámolni?

   Lesz még ebből vita, érzem.

   Sólyom nyert (szerintem elvhelyesebb, mint a se hús, se hal Szili), remélem, hozni fogja, amit elvárok tőle, azaz hogy ha kell, bármelyik oldalt képes lesz rommá szopatni.

2005. 06. 06.
   Van az akasztott perselymalacos plakát, nagy a titkolózás, mert a Datanet weboldalán is csak az van, hogy

megjegyezném, tegnap még hét nap volt, azaz hétvégén baszta akárki is cserélni a feliratot.

   Kár, hogy a HVG-ben már múlt hét csütörtökön megjelent a frankó: 4500 (kb., kidobtam) Ft-os ADSL-internet, ami mellé jár egy Datanet 1514

   ezt az előhívószámot kell tárcsázni, és akkor gondolom IP-n lehet ócsójáért telefonálni

   5000 Ft-os lebeszélhetőséggel. Ezzel az egésszel két bajom van. Egyrészt a Datanet oldaláról nem derül ki, a 1514-nek van-e alapdíja, ugye miből lehet lebeszélni az öt rugót? Ki kell fizetni (azaz összesen megint üti az ügy a tízezret), vagy nem, ez utóbbi esetben igen grandszenyőr a Datanet, de ekkor meg az a baj, hogy az én körzetszámom nem szerepel a felsorolt szolgáltatási körzetek között. Szopi így is, úgy is.

   Voltam szűkebb pátriámban, befejeztem a betonozást (2005. 05. 04. 05.), rendet raktam, aztán elmentem a temetőbe. Meglepetésemre a reformátusba kellett menni

   hogy miért nem voltam ott a temetésen, külön történet, amit szeretnék magamnak megtartani

   "mert apa pogány volt" kaptam meg az információt a lányától.
   Nyeltem egyet, amennyiben ezt úgy kell érteni, hogy "istentelen módon eszünk iszunk, baszunk, mulatunk", akkor stimmel, amennyiben nem, akkor inkább nem szólalok meg, nem hiányzik nekem egy retikülös fejbecsapkodással súlyosbított parázs hitvita.
   Már elkészült a felépítmény, a kicsi, nyesett kockán elég ramatyul állt az a lap, amire a feliratot vésték. Megrezzentem, kvázi-nagybácsi tudott ilyen trehány munkát végezni, memento mori. Még billeg is, állapítottam meg. Aztán kénytelen voltam rájönni, hogy kvázi-nagybácsi ott van a lap alatt a kockában.
   Ma reggel pedig óvodába menet a gyerek lelkesülten kezdte szedni az ott álló eperfáról a termést, hogy majd viszünk kvázi-nagybácsinak, hadd gyógyuljon meg tőle minél hamarabb. Ismét nyeltem egyet, érik a konzultáció az óvónénivel, hátha tud javasolni valami okosat.

   Nem tudom, az autó-légkondi teszi-e, vagy mi a fasz, de péntek óta olyan érzésem van, mintha kopoltyúim kezdenének nőni. Vagy golyvás vagyok.

   Ráfázol Bank újra támad. Ezek teljesen rá vannak cuppanva a beszélgetésre, mosolygásra, szopásra, baszásra, csak menjen már hozzájuk valaki a lakosságból. Bár most már észbekaptak, hogy nem elég a megértő hozzáállás, meg piros szőnyeg, meg a cukorka, talán valamit fel is kellene mutatni. És most van (csakugyan) olcsón vállalkozói bankszámla.
   De az egészet elrontják azzal, hogy már megint nem bírnak magukkal és kényszeresen muszáj mellétenniük, hogy "+ a mosoly ingyen van". Még szép, bazmeg.

2005. 06. 05.
   Anyám rám szólt, hogy vegyek már magamnak cipőt, mert ami van, annak már leffeg a talpa. Próbáltam vitatkozni, hogy még csak kicsit leffeg, meg különben is ide a kertbe jó lesz, de miután majdnem hasra estem egy egyébként alig látható buckában, hagytam magam meggyőzni. Az Auchanból elköltözött a Reno (az örök vadászmezőkre), ezért kénytelen voltam a cipőre szánt pénzt a közvetlenebb előnyökkel kecsegtető sörre és cigire fordítani, fordítás közben pedig megláttam a Vasárnapi Blikk vagy mi a csöcs címlapját, amin a szokásos százhúsz pontos betűkkel a következő állt: Miért baj, ha nő az elnök?
   Nyilván a Szili Katalinra gondoltak, mert a mellékelt fénykép akárkiről is készülhetett volna. Valaki megfizette ezt a demagóg címlapot? Egy újságíró csak nem lehet ilyen hülye. Vagy igen? Vagy mégsem, csak példányszámot akart növelni? Nem azért mondom, de számomra olyan ez, mintha Bácsfi Dianát jelölnék a Mazsihisz elnökének, aztán a felhördülésre valaki könnyes szemmel megkérdezné, hogy miért baj, hogy szemüveges.
   Egyébként pedig az egész olyas parttalan vitára hasonlít, hogy kanállal együk-e a bográcsos vaddisznópörköltet, vagy késsel-villával. Van egy javaslatom, legyen az elnökjelölt a Lamperth Mónika, ugye jogügyekhez hivatalból ért, van politikai gyakorlata, nő, azt pedig számos alkalommal bebizonyította, hogy a protokolláris helyzeteket milyen jól lekezeli. Vagy a Horváth Aladár...?

   Nejem vett a gyereknek csúzliból kilőhető repülőmodellt. Nyilván kipróbáltam. A második lövést felfelé eresztettem meg, a repülő nem fordult egyenesbe, hanem visszazuhant, az orrán levő gumidugóval jól homlokon nyomva a meredtem felfelé figyelő gyereket. Az ordítást nem csillapította, hogy próbáltam elmagyarázni, hogy ez csak edzés a jól kereső basszusgitárossá váláshoz

   Ha jól emlékszem, Krist Novoselic volt, aki egy koncerten feldobta a gitárját kurva magasra, majd a keze helyett a homlokával kapta el, össze is esett, ahogy kell

   csupán találnia kell egy kreatív és szuicid hajlamú zeneszerző-szövegírót.

2005. 06. 03.
   Vindózaktiválás sikertelen. De egy darabig azért elleszünk.

   Kedvenc monopolhelyzetű távközlési szolgáltatómnál járva erősen figyeltem, de T-olni feliratot nem találtam. Viszont találtam helyette T-eakonyhát, ill. T-itkárságot.

   Hétvége, sokadóg, noszahát.

2005. 06. 02.
   Ez most kicsit száraz lesz.
   Kérdésből kifolyólag átböngésztem a médiatörvényt (1996 évi I.). Mindenki (főleg nyilván az UPC) rengeteg cikkben sír, hogy a szolgáltatási területen egyhatodnál nagyobb részarányt nem érhet el és ez micsoda kibaszás.
   Két releváns információt találtam azon felül, hogy az überhatalom ORTT-be milyen sánták, bénák, vakok és süketek küldhetnek tagot (az is egy tanulságos rész, de mindenki olvassa el maga).

115.§ 4. Műsorelosztó vállalkozás vételkörzete nem haladhatja meg a körzeti műsorszolgáltatás e törvényben megszabott legmagasabb mértékének kétharmadát.

2.§ 15. Körzeti műsorszolgáltatás: az a műsorszolgáltatás, amelynek vételkörzete meghaladja a helyi műsorszolgáltatás vételkörzetét, de vételkörzetében az ország lakosságának kevesebb mint a fele él.

Az 1/2 2/3-a az 1/3. Hogy a tökömbe jön ki az egyhatod? Megszorozták azzal, hogy ez kétharmados törvény? De úgy sem jó.

   Valamelyik álmos szombat délelőtt láttam meg a tévében a mega-szappanbuborékcsináló akármit, meg a labdát, amit összelapítva kell eldobni, aztán kirúgja magát és ...ööö... és legurul a tetőről. Kíváncsi voltam, melyik lesz hamarabb itthon. Magamban a buborékosra szavaztam. És nyertem. De csak alig, állítólag a rokonság már készül a labdával. Egyszer felfigyelhetnének már valamelyik autóhirdetésre is.