RSS 1 (caleb.hu)

RSS 2 (feed43.com)


Jogi basz: GLL(TM)



Aktuális

2017. október
2017. szeptember
2017. augusztus
2017. július
2017. június
2017. május
2017. április
2017. március
2017. február
2017. január
2016. december
2016. november
2016. október
2016. szeptember
2016. augusztus
2016. július
2016. június
2016. május
2016. április
2016. március
2016. február
2016. január
2015. december
2015. november
2015. október
2015. szeptember
2015. augusztus
2015. július
2015. június
2015. május
2015. április
2015. március
2015. február
2015. január
2014. december
2014. november
2014. október
2014. szeptember
2014. augusztus
2014. július
2014. június
2014. május
2014. április
2014. március
2014. február
2014. január
2013. december
2013. november
2013. október
2013. szeptember
2013. augusztus
2013. július
2013. június
2013. május
2013. április
2013. március
2013. február
2013. január
2012. december
2012. november
2012. október
2012. szeptember
2012. augusztus
2012. július
2012. június
2012. május
2012. április
2012. március
2012. február
2012. január
2011. december
2011. november
2011. október
2011. szeptember
2011. augusztus
2011. július
2011. június
2011. május
2011. április
2011. március
2011. február
2011. január
2010. december
2010. november
2010. október
2010. szeptember
2010. augusztus
2010. július
2010. június
2010. május
2010. április
2010. március
2010. február
2010. január
2009. december
2009. november
2009. október
2009. szeptember
2009. augusztus
2009. július
2009. június
2009. május
2009. április
2009. március
2009. február
2009. január
2008. december
2008. november
2008. október
2008. szeptember
2008. augusztus
2008. július
2008. június
2008. május
2008. április
2008. március
2008. február
2008. január
2007. december
2007. november
2007. október
2007. szeptember
2007. augusztus
2007. július
2007. június
2007. május
2007. április
2007. március
2007. február
2007. január
2006. december
2006. november
2006. október
2006. szeptember
2006. augusztus
2006. július
2006. június
2006. május
2006. április
2006. március
2006. február
2006. január
2005. december
2005. november
2005. október
2005. szeptember
2005. augusztus
2005. július
2005. június
2005. május
2005. április
2005. március
2005. február
2005. január
2004. december
2004. november
2004. október
2004. szeptember
2004. augusztus
2004. július
2004. június
2004. május
2004. április
2004. március
2004. február
2004. január
2003. december
2003. november
2003. október
2003. szeptember
2003. augusztus
2003. július
2003. június
2003. május
2003. április
2003. március
2003. február
2003. január
2002. december
2002. november
2002. október
2002. szeptember
2002. augusztus
2002. július
2002. június
2002. május
2002. április
2002. március
2002. február
2002. január

 


2008. 07. 31.
    Egyszerűen nem fogy az a pálinka, amit nyaralásból hoztam magammal, de még mindig nehezen tudom megszokni, hogy a nagykeresztsógorbácsinénje

   vagy valaki, mindegy. Ezt sem tudom megszokni, hogy nejem családja milyen nagyméretű, olyan ági rokonok tűnnek fel rendszeresen, amikre még kifejezés sincs, csak összetett mondat. Szerencsére a legtöbbje pálinkát iszik, vagy ha nem, legalább főz, legjobb esetben mindkettő.

   amikor feltűnik, kötelező jelleggel elővezeti a saját-szomszéd-az ő nagykeresztsógorbácsinénje-ennél is bonyolultabb rokonsági fok némi vérfertőzéses beütéssel

   és bazmeg mindegyik kötelezőnek érzi, hogy el is magyarázza, ő pontosan ki kijének a kije, pedig én általában az első sírkőnél elvesztem a fonalat

   főzésű pálinkáját. A mostani valami kegyetlen darab, szabályosan csíp, és még a másnap reggeli első böffentés is belágyult marmonkannába harapást idéz fel.

   Gondoltam, hogy a gyerekkel moziba menni könnyed szórakozást fog jelenteni. Sajnos a Kung-fu panda egy év kemény oltását rombolta le egy pillanat alatt, a gyerek azt szűrte le belőle, hogy ha sok sütit zabál, akkor belőle is jó kungfus lesz. A Wall-E pedig a rutintalan szülő kálváriájává vált. Előtte az obligát pisikakiszomjasálmospatikukivalami kérdésre a semmi, semmi válasz megnyugtatónak tűnt, csak amikor öt perc után a gyerek megbökte a könyökömet, hogy "Éhes vagyok!" jöttem rá, hogy kifelejtettem valamit. Aztán végig azon agyaltam

   mert a film maga nem tetszett, sajnálom. Mármint a kivitel, az briliáns volt, de a történet a szokásos a hősnő először ellenáll, de aztán -főleg miután a hős megmentette az életét/lehozta a cicáját a tetőről/nem tette tönkre az üzletét/stb. egyszercsak viszontszereti a hőst, aztán a hős ránehezkedik a hősnőre vége. Jól van, közben van egy kis csakazértis talpra állunk, megmentjük a földet is, nem annyira ratyi színvonalon, mint mondjuk a Függetlenség napjában, de kizárólag azért, mert nincs idő rendesen kifejteni a hátszőrborzoló hősiességet

   hogy bassza meg, én ilyesmit már láttam. Mármint nem olyat, hogy á, semmi, aztán két perc múlva mégis (szerpentin előtti kell-e pisilni a tipikus példa), hanem a filmet. És igen, a Rövidzár (Short Circuit) is ilyesmi volt, csak ott még tényleg le kellett gyártani a robotot.

2008. 07. 30.
   És amit sosem fogok megérteni, hogy az ilyen-olyan amatőrfesztiválokon a hangosítóemberek miért minden kétséget kizáróan halláskárosultak? Már ha abból indulok ki, hogy miket művelnek. Biztosan van egy-két kivétel, bár én konkrétan még eggyel sem találkoztam, de ne lehessen rám fogni, hogy mindig azt mondom, hogy soha. Jó, lehet, hogy nem az övék a cucc, nem ismerik még, de akkor is, ha valakinek két együttes nem elég, hogy rájöjjön, mit tud a berendezés, az inkább menjen a sörcsaphoz. Jó, a lelkiismeretlenebbje (azon kívül, hogy süket) tényleg oda is megy, ott is marad, a zenekarral meg majd lesz valami. És öntudatosan süketek, amikor odaballag az ember, hogy nemérteniaénekest, akkor komoran néznek, hogy de hallatszik az, a kettő közti különbséget pedig egyáltalán nem érzik, mondom, hogy süketek.

2008. 07. 28.
   Érdekes, hogy amikor az ember elmegy szabadságra, körülbelül három-négy nap kell, hogy nagyjából leszokjanak róla a többiek (mértékegység a nem fogadott hívások/munkaidő), míg visszajövetelkor bőven elég egy.

2008. 07. 26.
   Akkor gondoltam arra, hogy mégiscsak inzultálom a gyereket

   egy hét szabadság gyermeklegeltetéssel együtt úgy, hogy végig zuhog az eső, ezért a standard állatkert, vidámpark, strand, egyáltalán bármilyen szabadtéri program kilőve, kibaszottul megterhelő. Direkt nem vettem szeszt otthonra, mert akkor a végére mehetnék a detoxba

   amikor hét évének összes tapasztalatát bevetve kimerítően, hosszan elmagyarázta nekem, miért hülyeség az, hogy valakinek bomba van a hasában, mert mire meggyógyul a varrás, hát nincs az a hosszú gyújtózsinór, meg amúgy is elaludna benn a hasban, mert ott nedvesség van.

2008. 07. 22.
   Hogyan dobjuk el magunktól a hírnevet egy szótaggal.
- Tessék, F99.
- Szia! Mint szakértő kellenél nekem egy műsorba.
- És mi lenne a téma?
- Az állatos pornó.
- Öhm... roppant megtisztelő, hogy rám gondoltál, mint szakértőre, de sajnos félre vagy informálva, ezügyben nem vagyok annyira tájékozott.
- Á, majd én mondanám, hogy mit kellene mondjál.
- Te figyelj, de ez akkor is nagyon gáz.
- ...
- Aha, szóval hogy én mint kompúterszakértő szerepeljek, az állatos pornó más reszortja lenne. Ne haragudj, de még mindig azt mondom, hogy nem.
- Ne izélj már! Százezren néznék. Tényleg nem érdekel?
- NEM.

   Rothadófélben levő üdülőtelepülés egyetlen, rothadófélben levő étterme felé vezető egyetlen, rothadófélben levő utcája. Szemből érkező susimelegítős nő magyaráz a partnerének. "És akkor ott volt a Hernádi, meg ott volt a Csányi, meg a MATÁV vezérigazgatója, és elmagyaráztam nekik is ezt és nagyon bólogattak és..." Hű. Biztos Mátyás királyné álruhában. Vagy Münchhausenné.

2008. 07. 14.
   Szemernyi kétségem nincs afelől, hogy anyám hová fog kerülni a halála után, és afelől sem, hogy némi idő után állást kínálnak neki. Valamelyik este közölte velem, hogy venne egy tévét, megkérdezte, milyet vegyen és elémszórt egy halom prospektust. Mondtam neki, hogy olcsót és jót, meg olyat, amelyiknek nem törik bele a nyelve a típusszámába, amikor mondja az eladónak, mert én sem fejből, sem prospektusból meg nem mondom, mi a különbség mondjuk egy Samsung meg egy LG tévé között. Illetve igen, az egyikben van Tru-Hyper-DFRTS-Ultra, a másikban nincs, cserébe viszont abban van Senso-Gamma-QWD. Köszi.
   De én hogyan vennék magamnak tévét, hangzott el a gyanakvó kérdés, és tudtam, hogy nem fogja elhinni, hogy bemennék a boltba, és amelyik legjobban passzol a bútorhoz, azt kérném. Meg ami befér. Meg persze ki tudjam fizetni, de ez egyértelmű, bár akinek van felesége, az most kicsit ingatja a fejét. Nem is hitte el, de adott pénzt, hogy vegyek tévét neki, bár igazán ráér. Meg férjen be a szekrénybe, dobta utánam, először azt hittem, viccel, de nem.
   Mindegy, megvettem az első tévét, ami szembejött

   ez nem igaz, előtte a haverjaimat basztattam, hátha ők tudják, mi a különbség az ilyen-olyan tévék között, de nagyjából olyan válaszokat kaptam, mint amilyet magam is adtam volna ilyen kretén kérdésre, kénytelen voltam magam boltba menni. És persze az is kiderült, hogy anyám szekrénye -amibe beleképzelte a tévét- mintegy fél centivel alacsonyabb, mint az általa elképzelt méretű tévé

   gondoltam, felugrom anyámhoz, felbedugom neki a tévét és kész. Eggyel nem számoltam, anyám kéttonnás román szekrénysorával, ami precízen rá volt tolva a szoba egyetlen konnektorára. Zokogtam kicsit, aztán sorravettem a lehetőségeket. 1.) Emigrálok Ausztráliába, aztán lesz, ami lesz. 2.) Szétfűrészelem a szekrénysort, majd szétfűrészelem a tévét és aztán emigrálok Ausztráliába. Nem árulom el, végül mit csináltam, remélem, anyám soha nem néz be a fiókjai mögé.

   A Tuborg azt a sörösüvegét hirdeti, amihez nem kell bontó, trükk, praktika (vö. az egész világ sörnyitó), ki lehet bontani, mint a konzervet vagy tejesdobozt, kis karika, meghúzod, kész. A sava-borsát veszik el az egésznek, mintha a rágyújtásmentes cigarettát reklámoznák, vagy a dugóhúzásmentes bort, most nyilván a marmonkannás borok nem játszanak. Ez az általános csoffadás, satnyulás, terjedő metroszexualitás. Régen az volt a férfi, aki a fogával le tudta pattintani a koronakupakot. És az a nő, aki a pinájával, nyilván. Most meg elég beleakasztani a kisujjat. Kihalunk, kész. Illetve az elektromos konzervnyitó mintájára javasolnám az elektromos sörnyitót, először csak azt, amibe bele kell tenni az üveget (TV-Shop hegyek), aztán jönne az, ami már a kupakba bele van építve, de még mindig be kell dugni a 220-ba, csak legvégül kellene kirukkolni az elemes, gombnyomásra önlepattintós kupakkal, ami esetleg zenélhetne is.

2008. 07. 10.
   IBM mese. Úristen, jézusatyaúristen.

2008. 07. 07.
   És vannak olyan rejtélyek is, amik megoldódnak, bár ha például kicsit jobb lenne az ember memóriája, akkor ezen rejtélyek jó része elő sem kerülne, de most nem a hol a zoknim, az istenfaszába tűnt a tollam, pedig most tettem le magam elé az asztalra jellegű mindennapi dologról lesz szó. Reggel úgy keltem fel, hogy valaki az éjszaka biztosan folyamatosan ütlegelt egy seprűnyéllel, fájt a hátam, a vállam, minden bajom volt. Folyamatosan és értetlenül végigszenvedtem a délelőttöt, aztán eszembe jutott, hogy előző nap strand volt és egy órán keresztül hajigáltam a gyereket a vízben. Nem, ettől, hogy rájöttem, nem lett jobb.

Nejem úgy döntött, hogy mivel rám nem lehet számítani, embert fogad gyomkapálásra

   én ilyenre alkalmatlan vagyok. Pont. És utálom is, nagyon. Pont. Általános iskolából tudom az első traumát felidézni, azóta semmit nem haladtam előre az undorom legyőzésében, igaz, nem is próbálkoztam vele

    szerszámot biztosítunk. Jött is az ember.
- Hö. Ezt meg kőn éleztetni, hát ez ölég kopott ez a kapa.
- Ne nézzen rám, nem én voltam.

2008. 07. 04.
   "17 éves koromban már el tudtam játszani a Stairway To Heavent. Jimmy Page 33 éves volt, mire egyáltalán megírta. Azt hiszem, ez azért elég sokatmondó."