Jogi basz: GLL(TM)




2024. március

2024. február
2024. január
2023. december
2023. november
2023. október
2023. szeptember
2023. augusztus
2023. július
2023. június
2023. május
2023. április
2023. március
2023. február
2023. január
2022. december
2022. november
2022. október
2022. szeptember
2022. augusztus
2022. július
2022. június
2022. május
2022. április
2022. március
2022. február
2022. január
2021. december
2021. november
2021. október
2021. szeptember
2021. augusztus
2021. július
2021. június
2021. május
2021. április
2021. március
2021. február
2021. január
2020. december
2020. november
2020. október
2020. szeptember
2020. augusztus
2020. július
2020. június
2020. május
2020. április
2020. március
2020. február
2020. január
2019. december
2019. november
2019. október
2019. szeptember
2019. augusztus
2019. július
2019. június
2019. május
2019. április
2019. március
2019. február
2019. január
2018. december
2018. november
2018. október
2018. szeptember
2018. augusztus
2018. július
2018. június
2018. május
2018. április
2018. március
2018. február
2018. január
2017. december
2017. november
2017. október
2017. szeptember
2017. augusztus
2017. július
2017. június
2017. május
2017. április
2017. március
2017. február
2017. január
2016. december
2016. november
2016. október
2016. szeptember
2016. augusztus
2016. július
2016. június
2016. május
2016. április
2016. március
2016. február
2016. január
2015. december
2015. november
2015. október
2015. szeptember
2015. augusztus
2015. július
2015. június
2015. május
2015. április
2015. március
2015. február
2015. január
2014. december
2014. november
2014. október
2014. szeptember
2014. augusztus
2014. július
2014. június
2014. május
2014. április
2014. március
2014. február
2014. január
2013. december
2013. november
2013. október
2013. szeptember
2013. augusztus
2013. július
2013. június
2013. május
2013. április
2013. március
2013. február
2013. január
2012. december
2012. november
2012. október
2012. szeptember
2012. augusztus
2012. július
2012. június
2012. május
2012. április
2012. március
2012. február
2012. január
2011. december
2011. november
2011. október
2011. szeptember
2011. augusztus
2011. július
2011. június
2011. május
2011. április
2011. március
2011. február
2011. január
2010. december
2010. november
2010. október
2010. szeptember
2010. augusztus
2010. július
2010. június
2010. május
2010. április
2010. március
2010. február
2010. január
2009. december
2009. november
2009. október
2009. szeptember
2009. augusztus
2009. július
2009. június
2009. május
2009. április
2009. március
2009. február
2009. január
2008. december
2008. november
2008. október
2008. szeptember
2008. augusztus
2008. július
2008. június
2008. május
2008. április
2008. március
2008. február
2008. január
2007. december
2007. november
2007. október
2007. szeptember
2007. augusztus
2007. július
2007. június
2007. május
2007. április
2007. március
2007. február
2007. január
2006. december
2006. november
2006. október
2006. szeptember
2006. augusztus
2006. július
2006. június
2006. május
2006. április
2006. március
2006. február
2006. január
2005. december
2005. november
2005. október
2005. szeptember
2005. augusztus
2005. július
2005. június
2005. május
2005. április
2005. március
2005. február
2005. január
2004. december
2004. november
2004. október
2004. szeptember
2004. augusztus
2004. július
2004. június
2004. május
2004. április
2004. március
2004. február
2004. január
2003. december
2003. november
2003. október
2003. szeptember
2003. augusztus
2003. július
2003. június
2003. május
2003. április
2003. március
2003. február
2003. január
2002. december
2002. november
2002. október
2002. szeptember
2002. augusztus
2002. július
2002. június
2002. május
2002. április
2002. március
2002. február
2002. január

2015. 07. 31.
   Csináltak rólam egy érdekes fotót, amiről míg nekem Mad Max, nejemnek viszont azonnal Hannibal Lecter jutott az eszébe. Gondoltam, feldobom a képet egy deal with it napszemüveggel, de még úgy is olyan ocsmány maradt, hogy mégis inkább a zokni-szandálról írok.

   Én értem, hogy ez a kombináció undivatos (érted, undi), hivatalból üldözendő, viselője semmivel nem jobb, mint Biszku Béla fénykorában ésatöbbi. És sokak számára érthetetlen, miért viselik mégis a zokni+szandált bizonyos emberek, akiket az NDK megszűntével oly nehéz egy definitíven degradáló jelzővel behatárolni.
   Megmondom, egészen egyszerűen azért vállalják be ezt emberek, mert

   leszámítva azokat az eseteket, amikor direkt polgárpukkasztás céljából veszik fel, mert nonkonformisták vagy véletlenül, mert csak simán tudatlanok. Én viszont bízom benne, hogy a neohipcitizenség vagy mi lesz a jövő a hipszterség utáni yuccieség utáni (esetleg az utáni) vonala egyik emblematikus mindentagadása a zokniszandál ("Zandál") állandó viselete lesz

   a zokni-szandál egy hihetetlenül praktikus viselet, ugyanis nyáron minden napszakra jó, főleg egy nem teljesen ifjú turistafélének. Napközben, amikor forróság van, nem rohad bele a cipőbe az ember lába, még ha a nyolcadik kilométert is gyalogolja az ember a felmelegedett aszfalton, merthogy ugye szandált visel, ami csupa nyílás, a zokni pedig szellőzik. Viszont az esti hűvös beköszöntével, amikor a romkocsmában hajnal háromra a keringés már nem tud annyira kompenzálni, akkor sem kezd el fázni a lábfej, mert a szandál ugyan csupa nyílás, de a zokni pont azt a vékony, de meleg állandó légréteget tartja meg, ami a hőérzetet biztosítja. Ezt így egyben nem tudja semmi más.
    Természetesen be lehet próbálkozni azzal, hogy mondjuk vászonfelsőrészes cipő, de tegyük fel a kérdést, hogy egy (összeizzadt, büdös) vászoncipőt a tulaja hány naponta mossa ki? Míg egy zoknit? Meg biztosan van aranyárban önlélegeztető cipő meg mittudomén. Viszont hat pár zokni határozottan olcsóbb, mint hat pár vászoncipő (vagy akár egy önlélegeztető) és mosni is egyszerűbb. Egyszóval a zokniszandál közel optimális megoldás ésszerű összegért.

   Szegény nők, mennyit küzdöttek, hogy ne kelljen mindenféle szépségideál kedvéért öttel kisebb cipőbe beletöretni a lábukat, meg halcsontos fűzővel csináltatni maguknak darázsderekat meg mittudomén. Erős férfiként nem sírhatok a zokniszandál után, mert erős férfi mezítláb megy haza a csepeli HÉV nyáron hatvan fokos sínjein, de valójában alig várom, hogy a gendertanulmányok, az egyenjogúsítások meg ilyesmik mozgalma kiegészüljön és az LGBTTTQQIAA után odakerüljön a "Z" is, és álljunk ki a zokniszandált viselő, lenézett, kigúnyolt, elnyomott kisebbség jogaiért is.

2015. 07. 24.
   Kulináris kalandozásaim közepette kipróbáltam egy - sajnos nem kínai, hanem- indiai éttermet. Még emésztenem kell -haha, érted- hogy visszamegyek-e egy újabb próbakörre. Az étel

   egzotikus neve volt, de gyakorlatilag valamilyen rizsehús volt, anyám szokott volt ilyesmit csinálni, amikor semmilyen ötlete nincs arra, hogy mit főzzön, ráadásul a rizst is elbassza és aztán az egészet megpróbálja valamilyen egzotikus cuccal elfedni ("Tudod, Grisa, mint amikor a fenyő alá szarnak")

   ugyan olyan jó semmilyen volt, de a masala limonádé az odabaszott. Mondta ugyan a faszi, hogy ez édes-savanyú, de legyintettem, persze, bazdmeg, egy limonádé milyen legyen, csípős-keserű? De abba a másfél deci lébe szerintem valahogy beletuszkoltak fél kiló cukrot. Meg valami émelyítő fűszert, nem tudtam rájönni, mi az, ánizst, talán mentolt és egy kevés diszperzitet éreztem ki belőle, borzalmas volt. Mint a sógor ki tudja, miből készült műanyagkannás vegyespálinkája, ez is holnapig meglesz minden egyes böffentésnél.
    Az árból is látszott, hogy ebbe a menübe bele van tervezve egy terheléses vércukorvizsálat is, csak a vérvételeket felejtették el, szóval még kicsit halványodnia kell az emlékeknek addig, amíg ismét ki merek lépni a komfortzónámból.

2015. 07. 21.
   Egy falunap mindig érdekes, rengeteget információt lehet felszedni, miközben az ember sorban áll pl. valami ragacsos baszért a cukorkaárus előtt, mert az a pirosas-kékes gumiperec-szerű izé az KELL.
- ... és én már annyira beteg voltam, hogy már infúzióban adták a homeopátiát:..
- ... milyen kibaszott hőség, a kurva anyját, kemény, mint egy Norbi-kazetta...
- ... és hát a nagymamának kicsit régimódi a szépségideálja, amikor megjöttünk Görögből, azzal fogadott, hogy lányom, de csúnya barna vagy...! de legalább szép kövér.

   Arra szeretnék még választ, hogy késő nyugdíjaskorára tényleg olyanra hülyül az ember, hogy csak a népdalok maradnak meg? Ahány ilyen dalkört láttam, mind ilyen népi műnótákat toltak, sehol egy citerán előadott Stairway To Heaven, sehol egy olyan tangóharmonikára áthangszerelt Dinamit a vérem, amin pár akkord egy kicsivel lejjebb van a kelleténél. Vagy legalább egy Isten veled, édes Piroskám, vagy egy Gedeon bácsi.
   A másik, hogy a fiatal táncosoknak (hastánctól a majorette-ekig) miért kizárólag vagy gangsztarapre vagy technóra kell tolni a műsort?

   Zene.

2015. 07. 07.
   Pártunknak és kormányunknak azt kellene még meglépnie, hogy saját maga indítson menekültcsempészetet Magyarországra. Állami támogatással és háttérrel simán ki lehetne túrni az amatőr konkurenciát és nem ismerem a tarifákat, de legyen mittudomén kétezer dollár per fő, az napi 300 menekülttel hatszázezer dollár NAPONTA, ez azért nem rossz biznisz, még akkor is, ha sok vele a költség. Meg persze másik állam területén csinálni ilyesmit, az elég gáz, de hát a Küküm elvekben gazdag külgazdasági tevékenységébe ez már igazán belefér. Vagy sutyiban meg is lehetne egyezni a másik országgal, hogy ők is kapnak belőle, tőlük eljönnek a gázos népek, tőlünk meg úgyis továbbmennek, ráadásul lehetne verni a mellünket az EU felé, hogy mennyi menekültünk van. Esetleg azt ígérni, hogy háromezer dollárért rögtön az osztrák határig vinnénk a menekülteket, és hát nem afféle himihumi megbízhatatlan külföldi embercsempész csinálja, hanem röndös magyar embörcsempész. És rögtön hatalmasat nőne az ország valutatartaléka is, ha a vasárnapi embercsempészetet nem tiltják be, két hónap alatt 60 nap x 2500 (átlag) dollár x 300 ember/nap = 45 millió USD, az azért már pénz, tán még fejenként egy balaton szelet meg egy bubimentes üdítő is belefér, köszönjük, hogy minket választott.

2015. 07. 01.
   Kemény menet lenne, de én a kormány helyében családvédelmi okokból az internetet tiltanám be a hétvégékre, hogy a mocskos kölykök ne az online játékokat meg a fácsét basszák, hanem menjenek kirándulni. Ezt azért mondom, mert nálunk villámcsapás miatt elment pár napra az internet, az első nap csak az elvonási tünetek voltak, a kölyök csak a hátán tudott pörögni, de második nap már együtt MarioKartoztak a gyerekkel. A harmadik nap pedig már nem akarták megölni egymást ötpercenként és elfogadták az én javaslataimat is. Hát nem is tudom.
  Értem én persze, hogy az, hogy mennyit internetezik a gyerek, az a szülőn múlik, de egyrészt nem annyira, másrészt ahhoz egy komplett szórakoztatóközpontot kellene üzemeltetni.

   Olvastam némi finnyogást, hogy ez a "mutyi" szó milyen unalmas meg elkoptatott, az ellenzékiek minden kormánypárti dologra azt mondják, hogy valamilyenmutyi, az ember oldalán jön ki, hagyjuk már, felejtsük el.
   Szerintem pedig nem kellene elfelejteni. Persze, rettentően unalmas, meg minden, viszont valamennyire azt az űrt tölti be, amit hiányolni szoktak, hogy az ellenzék nem olyan profin irányítja a kommunikációt, mint a Fidesz. Tessék, itt van a "mutyi", égjen csak össze a Fidesz nevével, ha lett elmúltnyolcév, bukottbaloldal, gyurcsányahibás, legyen geciorbán meg fideszmutyi is. Igen, sajnos ehhez ipari mennyiségű sulykolás kell.
   Esetleg a széplelkek írassanak maguknak mutyioperát (főszereplők: Mutyigeno és Mutyigena) és úgy nem lesz annyira irritáló, mert benne lesz a művészet.