RSS 1 (caleb.hu)

RSS 2 (feed43.com)


Jogi basz: GLL(TM)



Aktuális

2017. október
2017. szeptember
2017. augusztus
2017. július
2017. június
2017. május
2017. április
2017. március
2017. február
2017. január
2016. december
2016. november
2016. október
2016. szeptember
2016. augusztus
2016. július
2016. június
2016. május
2016. április
2016. március
2016. február
2016. január
2015. december
2015. november
2015. október
2015. szeptember
2015. augusztus
2015. július
2015. június
2015. május
2015. április
2015. március
2015. február
2015. január
2014. december
2014. november
2014. október
2014. szeptember
2014. augusztus
2014. július
2014. június
2014. május
2014. április
2014. március
2014. február
2014. január
2013. december
2013. november
2013. október
2013. szeptember
2013. augusztus
2013. július
2013. június
2013. május
2013. április
2013. március
2013. február
2013. január
2012. december
2012. november
2012. október
2012. szeptember
2012. augusztus
2012. július
2012. június
2012. május
2012. április
2012. március
2012. február
2012. január
2011. december
2011. november
2011. október
2011. szeptember
2011. augusztus
2011. július
2011. június
2011. május
2011. április
2011. március
2011. február
2011. január
2010. december
2010. november
2010. október
2010. szeptember
2010. augusztus
2010. július
2010. június
2010. május
2010. április
2010. március
2010. február
2010. január
2009. december
2009. november
2009. október
2009. szeptember
2009. augusztus
2009. július
2009. június
2009. május
2009. április
2009. március
2009. február
2009. január
2008. december
2008. november
2008. október
2008. szeptember
2008. augusztus
2008. július
2008. június
2008. május
2008. április
2008. március
2008. február
2008. január
2007. december
2007. november
2007. október
2007. szeptember
2007. augusztus
2007. július
2007. június
2007. május
2007. április
2007. március
2007. február
2007. január
2006. december
2006. november
2006. október
2006. szeptember
2006. augusztus
2006. július
2006. június
2006. május
2006. április
2006. március
2006. február
2006. január
2005. december
2005. november
2005. október
2005. szeptember
2005. augusztus
2005. július
2005. június
2005. május
2005. április
2005. március
2005. február
2005. január
2004. december
2004. november
2004. október
2004. szeptember
2004. augusztus
2004. július
2004. június
2004. május
2004. április
2004. március
2004. február
2004. január
2003. december
2003. november
2003. október
2003. szeptember
2003. augusztus
2003. július
2003. június
2003. május
2003. április
2003. március
2003. február
2003. január
2002. december
2002. november
2002. október
2002. szeptember
2002. augusztus
2002. július
2002. június
2002. május
2002. április
2002. március
2002. február
2002. január

 


2009. 01. 30.
- Jó napot kívánok, Köcsög József vagyok és fel vagyok háborodva.
- Üdvözlöm, Köcsög úr, miben segíthetek?
- Vettem maguktól egy csomó mindent és egyáltalán nem működik.
- Köcsög úr, ön vásárolt tőlünk cementet, sódert meg betonvasat, ezekből mi nem működik?
- Hát a repülő!
- Repülő...?
- Az! Kiöntöttük a repülőt, ahogy azt kell és nem repül! Hát mit adtak maguk el nekem?
- Drága Köcsög úr, mi cementet, sódert és betonvasat adtunk el önnek, mivelhogy ezt kért, gondoltuk, házat akar építeni.
- Nem! Repülőt!
- Köcsög úr, ezt egy szóval sem említette, különben figyelmeztettük volna, hogy egy betonrepülő nagyon jó eséllyel nem fog repülni.
- És miért nem figyelmeztettek?
- Mert nem mondta.
- Mit?
- Hogy repülőt készül önteni betonból, azt.
- Kérdezték?
- Tény, hogy nem, de....
- Na látja, ez egy szar, jöjjenek ki és intézzék el garanciában, hogy repüljön, különben bepanaszlom magukat!
- ...

2009. 01. 26.
   Az azért aranyos, hogy a lettek internetes petícióban követelik, hogy Svédország legyen szíves újfent megszállni őket. Nem tudom, mi ezt kitől tudnánk követelni, mert az EU-ban már benne vagyunk.

   Most elvoltam egy darabig mindenféle japán rajzfilmekkel

   ha összeadom, tulajdonképpen nekem egész sok szabadidőm van, annyi a baj, hogy csak olyan ötperces részletekben

   ezekről most nem nyilatkoznék, de a zenéjük az érdekes. Úgy kezdődött, hogy láttam pár Cowboy Bebop

   ami messze nem olyan katartikus, mint egyes rajongók mindenféle fórumokon beállítják, én azt mondanám, hogy az átlagnál sokkal kevésbé szar

   epizódot és felfigyeltem, hogy éllóóppá, mi szól itt a bevezető alatt, hát ezt biztos valami amerikás csinálta, ez túl jó ahhoz, hogy japán legyen. Tulajdonképpen egy tipikus blues-harmóniaváz, de meg van kicsit bolondítva és a fúvósszekció majdnem egy rendes bigbandet idéz. És japán, hö.

   A másik egy másik rajzfilm, aminek nem írom le a címét, annyira pedofil

   bár tulajdonképpen a japánok nyakában szorosan ott lihegnek a svédek is, ha valaki látott egyetlen Lazy Town epizódot, akkor egyrészt látta mindet, másrészt tudja, miről beszélek

    ott is arra figyeltem fel, hogy hoppá, mi ez az amorf műtrombita-futam, és arra jöttem rá, hogy ez a vegyesvágott nekem tulajdonképpen bejön. Feszes, kicsit propellerheades kezdés, a keverőember is nagyon eltalálta a sávonkénti és a totál kihagyásokat, az első percnél rockhimnusz

   Tékmidáááántu peredáááászitivera grassszizgrín enagölzárpiti, vagy lassabb változatban nááknááknáákinonöhevöndóóór ájjjjjájjjjjájjjjájjjjájjjjjááááááj

   és vannak jelzések, vannak, de konkrétan a 2:40-től kezdődő 20 mp bármelyik fúziós jazzrockegyüttes becsületére válna, olyan szaxofonszóló, alatta egy sunyi kis ütemhúzással, hogy konkrétan erekciója támad az embernek.
   Csak az összehasonlítás kedvéért ugyanez a heréltmókus-hangú japán kislányokkal, hogy is mondjam, érdekes ez is, csak másképp.

2009. 01. 13.
- Ha elindítok a gépen egy memóriatesztelő programot és az mindig kifagy, akkor mi van?
- Biztos szar a program.

   Érdekes módon rakja össze a világot a gyerek, konkrétabban nagyon könnyen helyezi egymás mellé a transzcendens és a materiális dolgokat. Tavalyelőtt még mindig úgy gondolta, hogy karácsonykor kizárólag a kisjézuska hozza az ajándékokat

   jellemző anyám stílusára, hogy amikor karácsony előtt mentem a gyerekért hozzá, öltözés közben félhangosan, hogy a gyerek is hallja, nekem mondta félszínpadias felháborodással a gyerekre bökve, hogy "képzeld, még mindig hisz a jézuskában!". Odasuttogtam, hogy nem kell feszegetni, minél később jön rá a gyerek, annál jobb, mert addig legalább a kisjézuskával lehet revolverezni, erre gondosan megismételte a lépcsőházban is, hadd visszhangozzon

   tavaly annyit változott a világképe, hogy nem kizárólag a kisjézuska.
   A logika az volt, hogy látta nejemet ajándékot csomagolni, a fa alatt pedig volt neki szóló csomagolatlan ajándék is (lusta voltam). Tehát ami csomagolva van, azt a nejem vette, ami nem, azt a jézuska hozta. Én meg töprenghettem, melyik a szarabb: égni a gyerek előtt, hogy nem vettem neki ajándékot -mert szemrehányt a kisköcsög- vagy felrobbantani a világképét.

2009. 01. 11.
   Kicsit retrográd. Ennyire faszul sikerült karácsonyfaállítást már régen sikerült produkálni, meghittségnek nyoma sem volt. Biztos, hogy fenyőt még egyszer nem hagy a nejem egyedül venni. Sikerült pont akkorát vennem, mint a lakás belmagassága, de csak azért, mert le volt a tetejéből törve egy darab. Észrevettem, persze, de lealkudtam az árát, mert tetszett, milyen szép kövér meg tömött. Otthon, miután sok szentségeléssel befaragtam a talpba, felcibáltam a pincéből és leszedtem róla a hálót, hogy teljes pompájában szétugrott a fa, nejem persze közölte, hogy ő ezt egy asztalra szeretné tenni. Arra gondoltam, hogy nem most karácsonykor kellene felgyújtani az egészet a gecibe, de azért munkatakarékosság, nem az aljából vágtam, mert ott vastag, hanem a tetejéből. Pont jó lett, asztalra téve egy centire volt a teteje a plafontól.
   Ekkor vette elő nejem a csúcsdíszt. Elfojtott kurvaanyázás és gondos mérés után még egy fűrészelés, sajnos azzal nem számoltam, hogy a csúcsdísz nem fog rámenni a már elég vastag főágra, ezért némi töprengés után -mégis inkább felgyújtsam-e a gecibe az egészet, vagy még ne- fogtam magam és simán rászigetelőszalagoztam a csúcsdíszt a fára. Nejem kicsit bereccsent, de aztán meggyőztem, hogy három méterről már úgysem látszik. Aztán a karácsonyi égősor szívatott rommá, ami -nem vagyok amatőr, még felrakás előtt kipróbáltam- a teljes díszbe borított fán hagyta el magát, ott méricskéltem, mint a szibériai partizán a TBK-drótot a szögesdrótok, az aknák meg a medvék között. Végül nejem közölte, hogy nagyon randa a fa, mert a sok tetejéből vágás miatt az egész erősen csonkakúp alakú, nem az a fenyő klasszik. Mondtam neki, hogy vagy a vendégeknek azt mondja, hogy a fa a padláson folytatódik, vagy most felgyújtom az egészet a gecibe.
   Aztán a fa rögtön másnap olyan ütemben kezdte el hullatni a leveleit, hogy látszott, nem bírja ki a szabvány vízkereszti bontásig, a végső lökés az volt, hogy a kölyök megrángatta az egyik alsó ágat és úgy került elő, hogy bármelyik zöldszervezet kabalafigurájává választotta volna, csak épp ordított, mert bökték a tűlevelek. Nem értem, mint balhézott, mert előtte valahogy kiszedte a konnektorba dugott illatosítóból a kis üveget és megnyalta a kilógó takonyrudat, arra nem szólt semmit, csak ült ökölbeszorult arccal.