RSS 1 (caleb.hu)

RSS 2 (feed43.com)


Jogi basz: GLL(TM)



Aktuális

2017. június
2017. május
2017. április
2017. március
2017. február
2017. január
2016. december
2016. november
2016. október
2016. szeptember
2016. augusztus
2016. július
2016. június
2016. május
2016. április
2016. március
2016. február
2016. január
2015. december
2015. november
2015. október
2015. szeptember
2015. augusztus
2015. július
2015. június
2015. május
2015. április
2015. március
2015. február
2015. január
2014. december
2014. november
2014. október
2014. szeptember
2014. augusztus
2014. július
2014. június
2014. május
2014. április
2014. március
2014. február
2014. január
2013. december
2013. november
2013. október
2013. szeptember
2013. augusztus
2013. július
2013. június
2013. május
2013. április
2013. március
2013. február
2013. január
2012. december
2012. november
2012. október
2012. szeptember
2012. augusztus
2012. július
2012. június
2012. május
2012. április
2012. március
2012. február
2012. január
2011. december
2011. november
2011. október
2011. szeptember
2011. augusztus
2011. július
2011. június
2011. május
2011. április
2011. március
2011. február
2011. január
2010. december
2010. november
2010. október
2010. szeptember
2010. augusztus
2010. július
2010. június
2010. május
2010. április
2010. március
2010. február
2010. január
2009. december
2009. november
2009. október
2009. szeptember
2009. augusztus
2009. július
2009. június
2009. május
2009. április
2009. március
2009. február
2009. január
2008. december
2008. november
2008. október
2008. szeptember
2008. augusztus
2008. július
2008. június
2008. május
2008. április
2008. március
2008. február
2008. január
2007. december
2007. november
2007. október
2007. szeptember
2007. augusztus
2007. július
2007. június
2007. május
2007. április
2007. március
2007. február
2007. január
2006. december
2006. november
2006. október
2006. szeptember
2006. augusztus
2006. július
2006. június
2006. május
2006. április
2006. március
2006. február
2006. január
2005. december
2005. november
2005. október
2005. szeptember
2005. augusztus
2005. július
2005. június
2005. május
2005. április
2005. március
2005. február
2005. január
2004. december
2004. november
2004. október
2004. szeptember
2004. augusztus
2004. július
2004. június
2004. május
2004. április
2004. március
2004. február
2004. január
2003. december
2003. november
2003. október
2003. szeptember
2003. augusztus
2003. július
2003. június
2003. május
2003. április
2003. március
2003. február
2003. január
2002. december
2002. november
2002. október
2002. szeptember
2002. augusztus
2002. július
2002. június
2002. május
2002. április
2002. március
2002. február
2002. január

 


2010. 10. 26.
Kollégák izzadnak erősen. Én is beleolvastam a szakirodalomba, és meggyőződésem, hogy az IPv6 igenis Rube Goldberg és a Sátán közös szerelemgyereke.

2010. 10. 21.
   Igen, elnézést kérek, valóban. Intoleráns, szűklátókörű, túlságosan leegyszerűsítő bejegyzés volt az alábbi. Ezúton kérek bocsánatot minden (főleg női) péktől, amiért feltételeztem, hogy a "pék a pékben" csak melegpornó lehet.

   És a hallásom sem a régi. Háttértelevíziózás, közben megüti a fülem valami. Hm, nejem hátha jobban figyelt
- Anyjuk, ki akar találkozni a hipergólemmel?
- Thomas Anders. A Dieter Bohlennel.

2010. 10. 19.
   Lassan egy éve forgatom a témát, nagyon nem akartam ez megírni, mert hosszú és unalmas, ráadásul észosztás és sehogy nem fogok jól kijönni belőle, de most már nagyon feszít, szóval elnézést. Forrpontra egy minapi vitaműsor megnézése alatt jutottam, amiben pár "utca embere" ekézte a vörösiszap kapcsán a Magyar Alumíniumot. Kidőlt az iszap, házakat vitt el, emberek haltak meg, ezeknek meg van pofájuk azt mondani, hogy ők nem hibásak semmiben és nem felelősek semmiért. Különben is, hogyhogy nem veszélyes hulladék ez a vörösiszap, hát a hülye is látja, hogy ez lúgos meg nehézfém meg radioaktív.
   Namost ez, márminthogy nem hibásak semmiben és nem felelősek semmiért, ez bizony meglehet, hogy igaz. Hogy mekkora tuskóság ezt fő védekezésként azonnal ki is jelenteni, az tankönyvi eset, hogy hogyan nem szabad az ilyesmit csinálni, de most nem erről lesz szó.

   Amikor valaki valahol megtervez, megépít és üzemeltet egy ilyen tárolót (vagy bármilyen más ipari létesítményt), nagyon jó eséllyel nem ő találja fel nulláról az egészet, hanem egy ilyen tervezésére van valamilyen bevett eljárás, netán szabvány, ágazati előírás, valami, ami számításokon, modellkísérleteken és természetesen a gyakorlati tapasztalatokon alapul. Általában meg van mondva, hogy egy ennyi köbméteres, ilyen technológiával/anyagból épült tározót (tartályt, épületet, víztornyot, hidat, utat, bármit) hogyan, miből és mekkorára kell építeni, ha azt akarjuk, hogy tároljon/elbírjon/felemeljen x ideig (élettartam) valamit. Ha konkrét előírás nincs, általában akkor is van valami iránymutatás, ami után lehet menni a méretezésnél. És mielőtt fizikailag bármi történne, a terveket átnézi nem tudom, húsz és negyven közötti hatóság a bányakapitányságtól a vízügyön át a műemlékvédelemig mindenki, ezek beleszólhatnak, megtilthatnak, illetve előírhatnak bármit.
   Ez az egész hercehurca többek között azért van, hogy a tervező, a kivitelező és az üzemeltető a saját seggét védje, mert bizony ha baj lesz, elő lesznek véve. Viszont ha ők mindannyian az összes törvényt, szabványt, előírást, hatósági utasítást, minden szirszart betartották, akkor bizony ők csakugyan nem felelősek, akárhányan is haltak meg. Persze a nép, A NÉP vért kíván, valakit kurva gyorsan le kell csukni és államosítani kell, mert talán az állam mégiscsak jobb gazda. Pedig a lecsukandó valaki lehetne például az üzemeltetést ellenőrző hatóságtól is, mert ha kijön az ellenőr és nyom egy nagy zöld pipát a naplóba, hogy demárpedig itt minden fasza, onnantól az ő felelőssége (is), ha kitör a balhé. És nem vagyok biztos benne, hogy ha a MAL állami tulajdonban lett volna, ez nem történt volna ugyanúgy meg, illetve ha nem történt volna meg, nem azért-e, mert már régen bezárt az üzem. Mindegy, majd lehet még egyszer privatizálni, ha mégsem olyan jó gazda.

    Hogy mi veszélyes hulladék (és kell azzal akként is bánni) és mi nem, azt nem a nép, A NÉP fogja kitalálni, meg megmondani, mert -milyen meglepő- arra is van szabály. És bármilyen lúgos, bármilyen vörös, a vörösiszapról meg van mondva, hogy bár hasonlít rá, de nem veszélyes hulladék. A napjainkig gyurcsányozók kedvéért pedig demagóg módon kiemelném, hogy a rendelet 2001-es.

   És ahová valójában el szerettem volna jutni, az a valószínűség témája. Maradjunk a vörösiszap-tározónál. Ha nejlonzacskóból van a fala, akkor kiönt, ez igen valószínű

   hacsak nem töltjük max. 2 cm magasra

    ha pedig három kilométer széles gátat teszünk oda vasbetonból, az azért talán kicsit túlzás, ugye, pláne ha ráadásul az egész teknőt 3 mm-es saválló acéllemezzel vonatjuk be, mert akkor ugyan valószínűleg sosem jönne ki belőle a vörösiszap

   hacsak nem jön egy akkora földrengés, hogy szabályosan kilöttyen, vagy jön egy tornádó, ami kiemeli a dágványt

   viszont ennek a költségétől a hazai alufólia hirtelen többször annyiba kerülne. Na de akkor milyen szélesnek/magasnak/keménynek stb. kell lennie, hogy mindenkinek jó legyen? Erre -mint fent írtam- van előírás, ami előírás azt mondja meg, hogy ha így meg így építed meg a tárolódat, akkor az a tároló nagyon jó eséllyel a tervezett életciklusa végéig baleset- és katasztrófamentesen fog működni.

   És itt jönnek a fentebb már pedzegetett hacsakok, amelyek egy részére fel lehet készülni, egy másik részére meg kurvára nem. Ezért gyűlölöm az olyan kérdéseket (utólag, persze, amikor már mindenki okos), hogy például valóban _mindent_ megtettek-e, hogy ne legyen baleset/katasztrófa. Nem. Biztosan nem tettek meg _mindent_. Nem ástak a tározó körött egy kétszer akkora árkot, mint maga a tározó. Nem állítottak háromszáz emberből állandó élőláncot a gát tetejére és nem betonozták be felette az eget, hogy egy balul sikerült kecskeméti repülőnap közben egy vadászgép ne lötykölhesse ki a cuccot, miközben felrobban benne. Ha a Geminidákból egy este leesik egy akkora darab, hogy kiveri a töltésoldalt, akkor katasztrófa lesz. Ha felépítenek egy hévizes vadászszállót, a vadászok levadásszák a rókákat, a rókahiány miatt elszaporodó hörcsögök meg alattomban kirágják a töltésoldalt, katasztrófa lesz. Ezekre nem lehet felkészülni, mert még sosem volt ilyen, senki nem is gondolt rájuk.
   Félreértés ne essék, ha valaki tényleg sáros, az legyen seggberúgva, de fogalmatlanul ne keressünk mindenáron emberi felelőst, ott van a Jóisten is, bár őt szar ügy mószerolni, mert most span.

   Otthonszülés vs. kórházban szülés. Ahogy figyeltem az ilyen-olyan fórumokon az öldöklést, az tűnt fel, hogy szinte mindenki érzelmi alapon érvel és mindenkinek van példája vagy ellenpéldája, amivel odaüt. Mivel a szülés egy országban pláne több év hosszan meglehetősen nagy számosságú valami, valóban mindenre lesz példa, így sajnos a "nekem meg olyan volt a szülésem, hogy" és a "az unokanővérem otthon szült és őneki pedig" meg a többi hasonló nem érv.

   Na, kifújtam a mérgem, meg elment a kedvem, majd folytatom egyszer, esetleg soha, mindegyikre tudok példát mondani.

Egyszerre két különböző forrásból származó képet is megjeleníteni képes televízión éppen sütőipari témájú melegpornó megy
Kép a képben-
Pék a pékben

2010. 10. 07.
- Jó napot kívánok, Köcsög József vagyok és fel vagyok háborodva.
- Üdvözlöm, Köcsög úr, miben segíthetek?
- Vettünk maguktól két szatyrot.
- Igen...?
- És a szatyrok rosszak! Nem marad meg bennük a krumpli!
- Hadd kérdezzem meg, hogy a szatyrokat a fülükél fogva tartják? Úgy, hogy a fül felfelé áll?
- ... azt nem tudom, de hát nem mindegy?!
- Ööönem. Sajnos nem. Nagyon nem.
- Pedig mindegynek kellene lennie! Ilyen drága szatyor és nem marad meg benne mindig a krumpli, mert nem mindegy, hogyan tartom?
- A szatyor így van tervezve, Köcsög úr, mert ha sehogy nem jönne ki belőle a krumpli, úgy akkor sem jönne ki belőle, amikor ön azt szeretné.
- Ha szeretném, hogy kijöjjön, akkor elvágom.
- Teljesen igaz, csak akkor pont a lényeg vész el, amiért drága, hogy ez jó minőségű, sokszor felhasználható szatyor.
- Mindegy. Nem marad meg benne a krumpli, jöjjenek ki és javítsák meg garanciában.
- Rendben, Köcsög úr, de ha nem rendeltetésszerűen használják a szatyrot, akkor az nem garanciális ügy, hanem fizetős.
- Mi...? Fizetős...? Örüljön, hogy nem fizettetetem ki én magukkal a krumplit! Na jöjjenek csak ki. Az egyik szatyor krumpli az Antarktiszon van, a...
- Hogy hol...?
- ...másik pedig Installazione di Corsoban, a thai kup... étteremtől kicsit feljebb a Sacra Prostata felé.
- Köcsög úr, ön viccel.
- Nem, nem, a szatyrokat az anyacégünknek vettük, egy-egy leányvállalathoz kerültek ki.
- De Antarktisz...?
- Takarékosságból, nem kell a krumplinak hűtő.
- És a másik helyszín...?
- A másik helyszín azért kellett, hogy redundáns legyen a krumpli, és ott a vezér nyaralójában van.
- Miért nem egy hűtőházban?
- Mert a főnök szereti a saját kezében tartani a dolgokat.
- Khm, értem. Köcsög úr, ha nem haragszik, mi nem mennénk el az Antarktiszra, hanem értesítenénk a gyártó antarktiszi fiókját és ők majd kimennek. És számláznak, ha mégsem a szatyor a hibás. Kérem, mondja meg, mi a szatyor gyári száma.
- Betűzöm: X-per-K-Ö-J-Ó-per-0-per-1-kötjel-42.
- Ez nem lesz jó, a gyári szám egy tizenötjegyű, csak számokból álló valami.
- Pedig ez az.
- De nem.
- De igen. Na jó, talán nem, de mi ezt a kódot használjuk a szatyrok azonosítására.
- A rendes gyári szám nincs meg?
- Megvan valahol, de minek az, az csak egy értelmetlen számhalom. Ebből viszont azonnal tudom, hogy az X az azt jelenti, hogy a szatyor a mérlegben mint állóeszköz szerepel, az én nevemre van aktiválva, 2010-ben vettük és piros alapon zöld nimfa van rányomtatva.
- És a 42 a végén?
- Az az ellenőrző összeg. Ennek a kódnak a segítségével nekem egy pillanat kideríteni például, hogy hány zöldnimfás szatyrunk van.
- És azt hogyan csinálja konkrétan?
- Konkrétan utasítom a titkárnőt, hogy számolja össze.
- És ha az lenne a kérdés, hogy hány olyan szatyruk van, ami legalább tíz kiló krumplit elbír?
- Azt is összeszámolja.
- Mi alapján?
- Hát a kód alapján.
- De hát abban nincs is adat a teherbírásra!
- Mindegy, akkor is össze tudja számolni, ügyes kislány. Ez a kódrendszer teljesen jó.
- Háttööö...
- Na, hát nem kell így rácsodálkozni, tudom, hogy jó, én találtam ki.
- Értem. Hát akkor legyen szíves megmondani a a szatyor gyártó által adott gyári számát.
- Azt nem tudom.
- De hát azt mondta, ez a kódrendszer mindent tud!
- Persze, csak ez a kód nincs ráírva magukra a szatyrokra, szóval azt, hogy konkrétan melyik szatyor melyik, azt... Gizike...! GIZIKE...!!
- ...

   Legközelebb egy hét múlva fogom bekapcsolni a rádiót vagy a televíziót, bazmeg, akárhova tekerek, két dolog megy, a vörösiszap meg Geréb Ágnes. Értem én, hogy helyi katasztrófa-szenzáció, de hélló, Afrikában még éheznek!