RSS 1 (caleb.hu)

RSS 2 (feed43.com)


Jogi basz: GLL(TM)



Aktuális

2017. július
2017. június
2017. május
2017. április
2017. március
2017. február
2017. január
2016. december
2016. november
2016. október
2016. szeptember
2016. augusztus
2016. július
2016. június
2016. május
2016. április
2016. március
2016. február
2016. január
2015. december
2015. november
2015. október
2015. szeptember
2015. augusztus
2015. július
2015. június
2015. május
2015. április
2015. március
2015. február
2015. január
2014. december
2014. november
2014. október
2014. szeptember
2014. augusztus
2014. július
2014. június
2014. május
2014. április
2014. március
2014. február
2014. január
2013. december
2013. november
2013. október
2013. szeptember
2013. augusztus
2013. július
2013. június
2013. május
2013. április
2013. március
2013. február
2013. január
2012. december
2012. november
2012. október
2012. szeptember
2012. augusztus
2012. július
2012. június
2012. május
2012. április
2012. március
2012. február
2012. január
2011. december
2011. november
2011. október
2011. szeptember
2011. augusztus
2011. július
2011. június
2011. május
2011. április
2011. március
2011. február
2011. január
2010. december
2010. november
2010. október
2010. szeptember
2010. augusztus
2010. július
2010. június
2010. május
2010. április
2010. március
2010. február
2010. január
2009. december
2009. november
2009. október
2009. szeptember
2009. augusztus
2009. július
2009. június
2009. május
2009. április
2009. március
2009. február
2009. január
2008. december
2008. november
2008. október
2008. szeptember
2008. augusztus
2008. július
2008. június
2008. május
2008. április
2008. március
2008. február
2008. január
2007. december
2007. november
2007. október
2007. szeptember
2007. augusztus
2007. július
2007. június
2007. május
2007. április
2007. március
2007. február
2007. január
2006. december
2006. november
2006. október
2006. szeptember
2006. augusztus
2006. július
2006. június
2006. május
2006. április
2006. március
2006. február
2006. január
2005. december
2005. november
2005. október
2005. szeptember
2005. augusztus
2005. július
2005. június
2005. május
2005. április
2005. március
2005. február
2005. január
2004. december
2004. november
2004. október
2004. szeptember
2004. augusztus
2004. július
2004. június
2004. május
2004. április
2004. március
2004. február
2004. január
2003. december
2003. november
2003. október
2003. szeptember
2003. augusztus
2003. július
2003. június
2003. május
2003. április
2003. március
2003. február
2003. január
2002. december
2002. november
2002. október
2002. szeptember
2002. augusztus
2002. július
2002. június
2002. május
2002. április
2002. március
2002. február
2002. január

 


2011. 01. 31.
- Jó napot kívánok, Köcsög József vagyok és fel vagyok háborodva.
- Üdvözlöm, Köcsög úr, miben segíthetek?
- Rossz a videókártyám. Pedig eddig jó volt! Most meg homályos!
- Értem, Köcsög úr, legyen szíves, hozza be az egész gépet, megnézzük.
[...]
- Köcsög úr, nem találtunk semmit, ez a gép szerintünk jó.
- Majd meglátom.
[...]
- Jó napot kívánok, Köcsög József vagyok és fel vagyok háborodva.
- Igen, Köcsög úr...?
- Nem jó! Csak nem jó! Maguk kuruzslók! Átvertek!
- Hm. Mégis, Köcsög úr, mikor jelentkezik ez a homály?
- Hát... ööö... amikor filmet nézek.
- Ezt mi is kipróbáltuk, nem homályos.
- De igen! Mert én letöltöttem egy filmet és az időnként homályos!
- Ez lehet a film hibája is.
- De nem, mert egyébként éles, csak bizonyos helyeken homályos!
- Bizonyos helyeken...?
- Igen, csak a... e... szóval bizonyos helyeken.
- ... köhhm, Köcsög úr, ööö... csak nem ...ööö... japán az a film?
- De, az, miből gondolta?
- ...

   Az a megállapítás, hogy bizonyos filozófusok érdemtelenül kaptak támogatási pénzeket, teljesen jogos, csak kirekesztő. Persze, gyanús népek ezek. Filozofálnak, filozofálgatnak, közben meg vörösiszap van, meg belvíz. Mit csinálnak ezek, olvasgatnak? Meg írnak arról, amit olvastak? Hát nem le volt már írva egyszer, ha ők el tudták olvasni? Akkor más is el tudja olvasni, nem kell ahhoz filozófus. Meg lefordítják ugyanazt még egyszer? Azt meg minek? Mondom, gyanús ez. De ne ragadjunk le ennyinél. Itt vannak ezek a nyelvészek például. Mit csinálnak ezek is? Rendben, a Helyesírási Szótárat hárman szerkesztik (de azok se szakítják széjjel magukat, naponta hány új szó keletkezik, amit be kell pötyögni?), és a többi? Azok is csak veszik fel meg költik el a pályázati pénzeket.
   Egyáltalán az összes bölcsész menjen el kapálni, Szabad Bölcsészet Szak, SZBSZ, ugye, hogy erősen rímel ez valami éppen szétesett parlamenti szervezetre? Gyanús ez, nagyon gyanús. Esztétika, hm, más mondja meg, hogy nekem mi tetsszen? A lószart.

   Meg itt vannak ezek a közgazdászok is. Annyian vannak, mint a réten a nyúlszar, aztán mégis válság van, hát kitörölhetjük velük a seggünket, menjenek ezek is kapálni, ne konferenciára a Zeuba. Meg az informatikusok, azok is csak a bajnak vannak, ráadásul ha megnézzük, a kaszinóberuházások után a legtöbb pénz az informatikára megy el, hát ezt nem szabad hagyni, fene a mocskos vérszívó pofájukat. Meg a jogászok, na, a jogászok, azok aztán mindennek a teje, élősdiek azok is, csak arra jók, hogy a kisember zsebéből kivegyék a pénzt, meg a magukéba betegyék. Becsületes magyar ember belecsap a másik becsületes magyar ember tenyerébe, megisszák az áldomást, aztán megvan az üzlet, nem kell ehhez ügyvéd meg pityempatyom. Meg például ezek a műszakiak, hát a legnagyobb tolvajok ezek is. Ráadásul kretén sarlatánok, építenek valamit kurvasok pénzből, aztán az vagy összedől, vagy ronda. A színészeket meg a zenészeket majd jövő héten.

   Egy a lényeg, legyünk a tízmillió szakmunkás országa, mindenki szorgosan kapáljon, vagy rakjon falat, az a munka, nem ez a betűkkel bohóckodás. Előttünk a példa, az ilyen Kínának is bejött, lassan a párt is megvan hozzá, már csak egy kicsi hiányzik.

   Egy kis szösszenet csak úgy, ha valakinek kell csengőhangnak vagy liftbe (az eredeti ötletet a Blue Harvestben sütötték el, de nem találtam belőle értékelhető minőségűt, úgyhogy saját főzés).

2011. 01. 21.
   Csak hogy fokozzam a feszültséget, az eredetiben olvasás tényleg jó, de én például nem vagyok hajlandó megtanulni mittudomén spanyolul, hogy Márquezt olvassak, japánul, hogy Abe Kóbót, brazilul (nem beszólni, tudom) , hogy Coelhót és magyarul sem, hogy Fejős Évát ezt már elbasztam.Tanuljon meg a fordító, azért kap pénzt (jó esetben)

   ezért is lenne jó az olyan elektronikus könyv, amivel lehetne véleményezni a művet meg a fordítást, mert ha arányaiban sokan ekézik a fordítót, az illető nem kap több munkát, ha sokan ekézik a szerzőt, a olvasókommandó kimegy és felgyújtja a szerzőt a gecibe, de minimum megetet vele pár fejezetet

   meg sajnos rossz esetben is.
   Véleményem szerint egy fordítás akkor jó, ha 1.) nincsenek benne olyan mondatok, amiket egy echte magyar le nem írna, vagy ki nem mondana

- Hallottad? John szakított Jane-nel!
- Aktuálisan, Jane szakított Johnnal.

   nagyon sokszor már itt általában itt bukik meg egy fordítás és 2.) nincsenek benne a cselekmény belső logikáját felborító hülyeségek

- A nyomozás megállapította, hogy ön, Mr. X, és ön, Ms. Y. a helyszínen volt, ezért önök tanúk. Kérem, menjenek be Ms. Z.-hez, a nyomozóhoz, hogy felvegyék a vallomásukat.
- ...
- Jó napot kívánok, jöttek vallomást tenni? Ms. Y. vagyok, az ügyvéd, kérem, Ms. X. és Mr. Z., üljenek le.

   Lehet, hogy a fordító miatt lemaradok valami áthallásos poénról, mert neki nincs meg, hogy egy névvel az afrikai szerző tulajdonképp egy Windhoekben felettébb ismert (bár Windhoektől kb. 20 km-re eltávolodva ez az ismertség drámai módon zuhanni kezd) buzibárra akart utalni, ezért nem is próbálja meg belevenni, de amíg ezt nem tudom, nem is zavar. Ha meg a szerző ilyen utalásokkal telerakja a könyvet, akkor az nem lesz siker, csak Windhoekben és annak húsz kilométeres körzetében és amúgy is fölösleges volt lefordítani bármilyen más nyelvre a bantun kívül, illetve tulajdonképpen arra is. Szóval aki ilyeneket észrevesz és hörög rajta, az mások örömét rontja el és megérdemli, hogy ezentúl csakis félig sült csirkét kapjon vacsorára és azt is csak análba

   remélem, mindenki, aki ezt le akarja fordítani idegen nyelvre, észrevette a finom szójátékot kanál-anál vonalon, hajrá

   Nem azt szeretném, ha senki nem olvasna külföldiül, de vegyük tudomásul, hogy a fordítás bizalmi munka, az olvasó a fordítón keresztül ítéli meg a könyvet, mert elhiszi neki, hogy a szerző tényleg azt akarta mondani, amit. Lehet persze paranoid módon beszerezni az eredetit és sorról sorra összehasonlítani a kettőt, aki ilyet csinál, lehetőleg ne olvasson olyan nyelvű szerzőtől amit nem ért, mert végig csak a fene fogja enni, hogy ő most át van baszva és az effélének gyakran infarktus a vége, vagy magzatpózban, hüvelykujjal a szájban sarokban nyünnyögés. Vagy ha ebben az esetben nem zavarja, akkor ez kettős mérce, kirekesztő magatartás és közjogilag büntetendő.

   És akkor még nem is volt szó az elbaszottabb nyelvekről fordításról, amikor mondjuk tibetiről valaki lefordítja valami vállalhatóbb nyelvre az eredetit, és az összes többi fordítás az illető vállalhatóbb nyelvről készül, ilyenkor mi van? Ezzel kapcsolatban volt már BONK! pillanat az életemben, amikor egy társalgás során megróttak, hogy miért spoilerezek el egy könyvet. Én értetlenkedtem, hogy de hát a könyv első sora az, hogy "Ben Hazdadri, a munkaadóját az imént meggyilkoló gyilkos inas csendben kisurrant a dolgozószobából", mit lehet ezen elspoilerezni, de mint kiderült, az illető -annak ellenére, hogy a könyv magyarul is létezik- németül olvasta a könyvet, abban meg nem ez van. Némi kutatás után nekem nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar fordítás pontosabb. Akkor meg?
   Bízzunk hát meg a fordítóinkban. Ráadásul képzeljük csak el, mindenki tudna mindenféle idegen nyelvet, mehetnének a fordítók kukoricát kapálni. Én ezért nem sütök otthon kenyeret, ezért nem szerkesztek tévéműsort, meg ezért nem csinálok sok mindent, hogy azok az emberek, akik nem én vagyok, tudjanak -a kukoricakapáláson kívül- dolgozni.

   És akkor most kérek mindenkit, ellenőrizze le, mennyire adja vissza a fordítás az eredeti mondanivalót.

2011. 01. 19.
   Már nem tudom, melyikkel kezdődött nálam az ideg, az eléggé elterjedőben levő hüvelykujjszabállyal, a hasonló Szép napot kívánokkal (amiben nem tudom nem meglátni a have a nice day-t), vagy a Hoffmann Rózsa által bedobott, középiskolai három kötelező nyelv tanításának ötletével, mindegy, ez már három, legyen hát téma az idegennyelv-tudás. Összefüggéstelen, demagóg fröcsögés jön.

   Nem tudom elképzelni, hogy középiskola végére valaki három nyelvet is megtanul rendesen (középfokon, írás-olvasás-beszéd-beszédértés), hacsak az illetőnek nem diplomaták -vagy kőgazdagok- a szülei és küldik minden nyáron körbe mindhárom nyelvterületre nyaralni egy-egy hónapra, vagy tölt külföldön éveket életvitelszerűen. Természetesen vannak istenadta tehetségek, vagy valamiért borzasztó motiváltak, vagy olyan agysérültek, akiknél nem a kártyák számolásában, hanem ebben csúcsosodik ki a kórkép. Illetve ha időben tovább megyünk, vannak a nyelvszakosok, akik főállásban tanulnak nyelvet (miközben más meg dolgozik), aztán csucsogó felsőbbségtudattal bőszen ekéznek mindenkit, aki nem eredetiben olvassa a Tőkét. Ugyanez a csapat követeli leghangosabban a szinkronizált filmek betiltását

   az illető réteg általában öntudatos is, nem néz tévét. Persze aztán kiderül, hogy napi kb. három óra ezaz van betárazva a mediaplayerbe (miközben más meg dolgozik), van elég élőszereplős meg animációs sorozat ahhoz, hogy bennfentes idézetekkel lehessen bosszantani a közönséget, mert hogyhogy nem nézed aizét, de egy tapírarc vagy

   a másik pedig, hogy aki azzal kérkedik, hogy nincs tévéje, de sorozatokat tölt le, az egy sima élősködő, aki a rendes valóvilágnéző tévé-előfizetők vérét szívja. A sorozatokhoz szükséges pénzt ugyanis a sugárzó tévétársaságok fizetik, erre nekik -többek között- a reklámból lesz pénzük, amit viszont valakinek nézni kell. Fizess elő egy kábeltévénél, aztán ne nézd, az a korrekt

   mert akkor hirtelen mindenki megérzi, mennyire fontos a nyelvtudás. Ezt hirtelen nem tudom elképzelni, szerintem ettől maximum a mozik látogatottsága esne vissza drasztikusan, illetve az illető nyelvszakos réteg lenne megverve, ugyancsak drasztikusan. Talán ha a közhivatalok áttérnének mondjuk az angolra vagy -már csak a hagyományok okán- a németre -a horvátot most hagyjuk- ez jelentene valami kényszerítő erőt, bár megnézném, amint szódásüvegalj-szemüveges Józsi bácsi a malacoltatást németül beszéli meg az orvossal. Vagy a Való Világban csak külföldiül lehetne beszélni, vetélkedők idegen nyelven mennének, Mónikasó albánul már nem lesz, hogy sajnos vagy nem sajnos, ezt nem dönteném most itt el.

   Eleve el lehetne gondolkozni, hogy a diploma mellé kötelező egy középfokú nyelvvizsgát nagy átlagban a hallgatók 20-30%-a nem ugorja meg és akkor még bele sem számoltam az alibinyelveket (lovári, eszperantó) felvillantókat (miközben más meg dolgozik). Ezen a mennyiségi növelés nem hinném, hogy segítene. Nyelvérzék egy nyelvre való biztosan van mindenkinek. Kell még jó tanár, motiváció. Tanárügyben nem tudok nyilatkozni (bár szerintem azzal is van baj bőven), én igazán a motivációt nem látom, illetve nekem is ezzel van bajom.

   Nekem középiskolában oroszt tanítottak az akkoriban szokásos ideológiai töltettel, kidobott órák/évek voltak. A faszt se érdekelte, milyen lángoló érzés fogta el a népi demokráciáért epedő népet, amikor Lenin a páncélautó tornyából szónokolt neki, vagy hogy milyen depresszív volt naphosszat hajókat vonszolni a Volgán. Ezenfelül valamiért senki nem kívánkozott a Szovjetunióba, hogy a GUM áruházban mutogatás nélkül vásárolhasson szamovárt, valamint Dosztojevszkijt sem akarta senki eredetiben olvasni.

   Mit tudnék mondani például a gyereknek? Hogy majd milyen fasza lesz neki tizenöt-húsz év múlva, amikor munkát keres? Arról sem tudom meggyőzni, hogy azt csinálja meg, amitől holnap lesz neki fasza. És én mivel motiváljam magam? Szakirodalmat olvasni tudok (én igazán ezt tenném meg alapvetésnek), írni meg nem akarok. A valaha volt aktív szókincsemnek mára kb. a 20%-a maradhatott meg, amivel még mindig jobb vagyok, mint a külföldi partnercégek emberei, akkor meg mi a fasznak törjem magam? Külföldön nem voltam jó ideje, és ha ilyen faszán megy, nem is leszek még jó ideig. Ami igazán zavar, hogy a beszélt szöveget nem értem

   magyarul sem, nem tudom, nálam van valami belső szinkronjel, ha az félrecsúszik, akkor a mondat többi része megy a levesbe. Mintha a szavakat nem ottvá laszta nánkela holkell, én meg töprengenék, hogy mit keres ebben a mondatban a laszta

   ezzel nálam a fimnézés kilőve, ha eredeti nyelven van feliratozva, az jobb, de akkor csak olvasok.

   Szomorúan vonom le a következtetést, hogy ahol _kell_ az aktív nyelvtudás, az a külföldi partnerekkel dolgozó cégek, illetve a multik középvezetőtől felfelé. Slussz. Illetve a nemzetközi helpdesk-cégek magyarországi callcenterei, ezekben -érthető módon- az L1 support szinte kizárólag nyelvszakosokból áll. Itt kommunikálni kell tudni, a szakmát meg majd úgyis megmondja a szoftver ("Indítsa újra." "De hát nincs is bekapcsolva!" "Akkor kapcsolja be és aztán indítsa újra.").
   Egy másik gondolat, hogy ez a "beleszarok, itt úgyis mindenki magyar" valószínűleg összefügg a mobilitáshiánnyal, tehát a könnyebb költözés kedvéért

   ez régi panasz, hogy nincs állami, szövetkezeti, akármilyen bérlakás, a saját tulajdont pedig, amit az ember huszonharminc év alatt jó esetben összeszenved, nagyon nehezen hagyja ott

   a megoldás az összes lakás államosítása. Mielőtt nagy hörgés lenne, mindenkit megnyugtatnék, hogy a beadott négyzetméterek száma temészetesen egyénileg nyilván lenne tartva.

   És én is ilyen hülyeségeket irkálok, miközben más meg dolgozik.

2011. 01. 18.
   Soha nem tudhatod, mikor cselekszel jót éppen.

   azaz mindennapi kalandjátékaink, amikhez képest a morálrendszerrel ellátott gámák kutyafaszák, ott általában tudod, hogy jót cselekszel-e avagy sem. Megbaszod és legyilkolod-e (sorrend tetszőleges) a neked szüleiért síró ártatlan kislányt, vagy megkeresed neki a szüleit (akik valamiért mindig valami girbegurba barlang mélyén ácsorognak, mint két fasz) és még adsz is neki egy nyalókát, na vajon...?

- Elromlott a kávéfőző - fogadott reggel nejem, amint kibotorkáltam. - Teljesen szétesett a kapcsolója.
- Hrmmff - válaszoltam, szerintem teljesen adekvátan, majd kipeckeltem a szemem egy fogpiszkálóval és egy megszakértettem a helyzetet.
- Meg tudod javítani? - kérdezte nejem. - Hrmmff - vettem elő egy csavarhúzót, majd egy másikat.
- Na, mi van? - Hrmmff - kommentáltam a látott eredményt, majd kis bizonytalankodás után (merre is van), lementem a pincébe.
- Hrmmff - jöttem fel, majd öt perc múlva egy elégedett hrmmff-el odatettem nejem elé a megjavított kávéfőzőt.
   Sajnos csak addigra ébredtem fel annyira, hogy részleteket is lássak. Két, roppant csalódott arc nézett vissza rám. Kiderült, hogy a nejem már teljesen ráállt, hogy új kávéfőzőt fogunk venni, a gyerek meg már szorongatta a kalapácsot, hogy a régit szétverheti.

2011. 01. 12.
   
A szép új évről azt hiszem mindent elmond, hogy mostanában az egyik legnívósabb szórakozásom az, hogy reggelente megpróbálok a macskára célbahamuzni.

Ülök egy fotelben egy előtérben, a közeli ajtó mögött hallhatólag évértékelés folyik.
- ... és most tabuk nélkül, őszintén, lehet kérdezni, válaszolok bármire.
- Lesznek elbocsátások?
- Nem.
- Aha. És hány embert érint?
- ...

   Nejem, amikor visszament a munkahelyére, mindenki boldogan fogadta, közte egy kissé távolabbi kollégájával, aki sugárzó arccal és igazi férfira valló éleslátással és hosszútávú emlékezőtehetséggel üdvözölte.
- Hogy van kedveském, de régen láttam! Biztosan tanulmányúton volt ...az USA-ban...?
- Ööönem, a GYES-en.