2007. 06. 30.
   Banyek kérdezte, hogy lesz-e itt valaha RSS. Mondtam, hogy nem. Erre írt egy scriptet, ami a html-ből legyártja a feedet. Ecsém...! Bal felső sarok.

   Egyébként semmi, gyerek vidéken, telezabáltam magam, meg félig részeg vagyok, sej. Bár kicsit szarul indult a nap, a józsefvárosi piacon egy mosolygós vietnami úgy próbálta meg rábeszélni nejemet valami pólóra, hogy "ez neked lesz jó méret, ez jó nekem is, pedig én is vagyni kövér."

2007. 06. 26.
   Levizsgáztam, nejem megnyugodhat, vége az üveges szemmel fel-le mászkálásnak, magamban mormogásnak

   Kedves Todd! Baszd meg az ökölszabályaidat. Ha a józan észre hallgatok, és nem rád, nem basztak volna ki elsőre, mert miattad kellett negyven percet egy nem létező hiba keresésével töltenem egy olyan billentyűzet segítségével, amin tízből kétszer jó az "s" betű, bazmeg, karakterszámra begépeltem a József és testvéreit, mert a szimulátor csak a visszatörlést kezelte le korrektül

   mindenkinek lényegesen adekvátabban válaszolok meg minden, legalábbis amíg józan vagyok.

   Ha! Keira Knightley és Natalie Portman hasonlít, állapítottam meg már egyszer. Nem hiába, most világosodtam meg, hogy Baljós Árnyakban ezek csereberélték egymást, mint királynő meg hű szolgáló.

2007. 06. 25.
   Tizenkét liter kóla hever a pincében, nejem bevásárolt. Egyszerű volt, mondta a pasasnak, hogy kell, és az hozott. Kicsit értetlenül néztem, kinek mondta és hogyan

   a gyerek tud még ilyet, hogy a téma megjelölése nélkül hosszan beszél valamiről és az istennek sem érti meg, hogy miért nem értem. Konkrétan például "a pirosat rátettem a visszaforgatóra és anyának csak placcsos volt, de én rátettem a zöldet és aztán papírral nyertem" - ez az UNO kártyajátékra vonatkozott, aminek a végén bedühödött, mert látszott, hogy nem ő fog nyerni, és dupla vagy semmi alapon felajánlotta nejemnek, hogy kő-papír-ollóval döntsék el a meccset

   de kiderült, hogy a Coca - mivel újabban nincs a tecsóban- új terjesztési módszert választott: a Family Frostos autó után jön egy kólás furgon is. Szóda, fagyi, sültkrumpli, most a kóla, baszki, mire felfigyelek, házhoz hozzák a sört. Kíváncsi vagyok, valaki meglépi-e a mobil kuplerájt.

2007. 06. 23.
   Reveláció. Újfent. A kinnikinniket még Winnetouék szívták békepipában. May szerint ez irgalmatlan büdös volt. Ezt úgy elolvassa az ember ifjúkorában, há, há, kacag az elzöldült arcú trapperen, de nem érzi át igazán a dolgot

   később megtudja, hogy May nem is járt a Vadnyugaton. Még később pedig itt az internet, ami megmondja, hogy a kinikinniket az algonkinok szívták, sehol egy nemes apacs, vagy egy aljas komancs, ezek szerint Manitou sincs, mindjárt a Télapóban is kételkedni kezdek

   egészen addig, amíg nem próbálkozik be egy dohánymentes cigivel. Honeyrose, bazmeg. Egyszer bemegyek egy nemdohányzó buliba és felrobbantom. Ha reklamál valaki, akkor közlöm vele, hogy ez nem rákkeltő, orvosi ziliz van benne, rózsaszirom, meg mézalmalé. Igaz, a szaga olyan, mintha egy kazal használt seggtörlő papírt égetne el valaki. Ezért jutott eszembe a kinnikinnik, és meg tudom érteni, ha a sápadtarcok úgy döntöttek, hogy inkább háborúznak, de el nem szívják a békepipát semmi pénzért.

2007. 06. 22. v2.0
Büszke apa: - És a lányom énekes lesz, vagy vokalista! (a lány nullkilométeres)
F99: - Vagy groupie és időnként azzal jön haza lelkendezve, hogy papa, képzeld, ki kúrt meg tegnap este...!
Büszke apa (hervadó vigyorral): - ... lányos apaként az ilyet egyre kevésbé tartom viccesnek.

2007. 06. 22.
   És éljenek a nők, akik nekünk, férfiaknak életünk bearanyozói, pinaadói meg minden,

   ha lelkesen vasalnak is, pluszpont, bár az igazi férfi erre nagy ívben szarik, amelyik férfi nem hajlandó inget rögtön a szárítóról felvenni, az buzi

   ezért bocsássuk meg nekik, hogy nőből vannak. Előbb-utóbb minden, hangsúlyozom, minden nőből elő fog törni a holvoltál, mérnemmaraccitt stb., amelyikből nem, az buzi. Az oroszlánt sem lehet leszoktatni a húsevésről, a nőket sem az érthetetlen dolgaikról. Ezek között a "Mi van veled? -Semmi. Hát veled? -Semmi" kezdetű csevely vezet, ami ráadásul sokáig is tart. Annál nőibb dolgot pedig, minthogy megsértődni azon, hogy egy férfi magától nem kezdeményez egy ilyet, nem tudok elképzelni, talán a tamponcserét.

   "A döglött macska 101-féle hasznosítási módjából néhány."

2007. 06. 20.
   Masszív könyvbuzulás közben két öröm ért. Még délelőtt kaptam egy emilt kollégámtól, hogy ő most összebarkácsolt egy weblapot és szakértsem már meg. Visszaírtam, hogy szerintem a sötétszürke alapon fekete betű bármennyire dizájnos is, szerintem nem nyerő,

   ugyanez az animgif kiscicával, ami egy gumiszerelő műhely esetében talán nem teljesen stílusos, a süniről végképp nem is beszélve

   és ezzel le is tudtam a dolgot. Ez még nem volt különösebb öröm. De délután, amikor kollégától a véleményköszönő emil megjött, az már az volt. Kolléga ugyanis nemcsak nekem küldte el szakértésre a terméket, és a többiek a jelek szerint kevésbé voltak megértőek az első zsengével szemben.
   "Köszönöm a véleményeket, igen, tudom, hogyan működik a törlés és a kukaürítés. A számítógépemet még megtartanám egy kicsit"

   Ugyancsak délután csengetés. Kúvanyádmár. Két lángosképű nő. Illetve csak az egyik, a másik simán svábbogár. Na, melyik felekezethez tartozhatnak, ballagtam ki, hogy valamelyik kezére véletlenül rá tudjam baszni a kertkaput. De nem volt rá lehetőségem, már messziről mondták, hogy nem kell kinyitni a kaput, csak mondani szeretnének valamit. Egy közelgő nagyon fontos eseményről. Komolyan rájuk néztem, majd mint akit érdekel a dolog, rákérdeztem.
- Világvége...?
   A két nő kicsit megriadt, hogyhogy én tudok valami, amit ők nem. Nem, az nem lesz, mondták, hanem a...
- Mert az tényleg nem most lesz, hanem csak három hónap múlva.
   Az egyik rögtön távolodni kezdett, a másik pedig gyorsan begyűrt valami szórólapot a postaládába és iszkolt az egyik után.
- Hé! Ne igyekezzenek annyira a szórólapozással, úgyis mindjárt megnyílnak az ég csatornái és vörösen izzó szemű gofrisütők fognak agyonbaszni mindenkit!
   Faszom. Pedig olyan jól elbeszélgettünk volna.

2007. 06. 16.
   Kibaszott internet. Kénytelen leszek beszerezni a Rocky Horror Picture Show-t. Van egy CD-m, amin rajta van a zene, olcsó teszkós, valakik eljátsszák, nem is rosszul, de most meghallgattam az eredetit, iszonyatosan fos minőségben, de még így is lejött, hogy hát, bazmeg, azért más. Nagyon más. A Time Warpon simán be lehet könnyezni, kurvára nem mindegy, hogy öten, vagy húszan üvöltik a refrént.
   Egyébként ez is az fajta film, mint a Volt egyszer egy vadnyugat

   kurva élet, hát ez western, vagy mi csöcs, lövöldözzenek már, irtsák egymást, jöjjenek a sulululululúúúúzó indiánok, vagy történjen már valami, ne csak a néger igya a kalapból a vizet, az istenit már, hajkurássza azt a kibaszott legyet az a fasz is, menjünk innen a picsába

   bátorság kell hozzá, mert többször meg kell nézni, ugyanis elsőre rémisztő.

2007. 06. 11.
   A Karib-tenger kalózaiból

   ez az a film, ami valamiért számomra pont a legidegesítőbb módon keveri a véres harcot, a nyálas szálat, a tréfálkozást, valamint az önmaga paródiájába hajló elemeket

   három dolog maradt meg. Az egyik, hogy rohadt hosszú, a seggem teljesen elzsibbadt, a másik, hogy némá, bazmeg, ez nem a Keith Richards? De, bazmeg, az. A harmadik meg, hogy Keira Knightley meglepően csereszabatos Natalie Portmannal, ugyanúgy, ahogy Harry Pottert is simán fel lehet cserélni Frodóval, csak Frodót előbb el kellene zavarni fodrászhoz, manikűröshöz meg egy jó szabóhoz.

2007. 06. 10.
   Nejem konferenciáról távérdeklődik.
- ... és kitetted a hangyacsapdákat, ahogy elmondtam?
- ... ööö, nem. Azt mondtad, hogy a macskakaja mellett van és nem találtam meg.
- Szóval a macskának sem adtál enni.
- E..., hát nem, de nem is kellett volna neki, végignéztem, ahogy megevett egy egész verebet.
- Végignézted...!?
- Hát mit csináltam volna, sütöttem volna meg neki? A múltkor is a rántott halra is csak húzta a szőrös pofáját. És képzeld...
- Ne mondd tovább, nem akarom tudni.

2007. 06. 08.
   És amit épít az ember estére, leomlik reggelre. Eldől a vas, magával rántva a programot. Vas életre keltve, program visszaimádkozva.

   itt most nagyszerű tanulmányt tudnék írni "Mentés nélküli, önmagával is inkompatibilis rendszerek viselkedése baltaütések hatására" címmel

   Megnyugodván, hogy végre minden jó, program telepítőlemezét okos ember páncélba beteszi, kulcsot lenyeli, aztán elvonatozik Kínába, mert ott rá szükség van, majd jön. De előtte még kijelenti, hogy a fél véka arany az szerinte nem jár, a fél véka ezüstön még gondolkodik. Reggelre pedig megint eldől a vas, magával rántva a programot. Valaki be lesz építve a vasba.

   Szekszárdon ügyvéd úr -biztos, ami biztos- rovásírással is kiírja a nevét a táblára. Párthovatartozás ilymódon teljesen világos ezzel, szakmai vonalon viszont nem látom az értelmét. Várja, hogy hátha jön Szvatopluk egy jó kis privatizációs tenderes perrel?

2007. 06. 04.
   Vannak dolgok, amik simán nem érik meg. Például csak azért ne csináljunk gyereket, hogy elmehessünk a gyereknapi óvodabulira, mert az nagyon szar. Még akkor se, ha az ráadásul összevont anyáknapi+óvodabúcsúztató vagy óvodaballagó vagy mi a fasz is egyben, még egy ilyenért se. Én nem tudom, az óvónők hogyan bírják.
   A versikéket két hónappal ezelőtt megkaptuk fénymásolva, hogy otthon is lehessen gyakorolni, így a műsorban nem volt komoly meglepetés. Kis körbenjárás,

   női agyvelő, bazmeg. Volt egy olyan rész, hogy "aki már iskolába megy, a szőnyegtől balra álljon, aki még nem, jobbra". A kis lökdösődés után egy anyuka meglepődve rám nézett -én is meglepődtem, mit próbál velem kommunikálni, amikor szemmel láthatóan rosszul vagyok- és komolyan megkérdezte, hogy a gyerek nem megy iskolába?
   - De igen - közöltem velősen. És még feszegette az ostobája. Csak egy nő lehet képes arra, hogy a gyerek jobb-bal tévesztéséből máris ilyen messzire extrapoláljon. Nem kurva mindegy, hova áll a gyerek? Legalábbis ebben az esetben? És ez szinte bármelyik nőből előjön, az ember megemlíti, hogy ebédre babfőzelék volt és ebből a nő valahogy kiokoskodja, hogy tulajdonképpen azt akarta mondani, hogy ő kövér és már nem is szereti és hamarosan le fogja cserélni egy nyolcéves maláj ikerpárra

   versek, énekek előadása kórusban, kis kendőkkel hadonászva. Csináltam a telefonnal egy felvételt, ami minden szempontból értékelhetetlenre sikerült, le is töröltem, pedig hat évvel később kiváló zsaroló/vallatóanyag lett volna belőle.
   Azon tűnődtem kínomban, hogy ha már nekem kellene kitalálni egy olyan műsort, amit gyerekek is elő tudnak adni, már csak dafke mondjuk egy Shakespeare-darabot adatnék velük elő, persze nem egy egészet. Ti öten lesztek a fél Hamlet, ti hatan a másik fél Hamlet (mert sok sort egyszerre nem tudnak megjegyezni), ti, kispicsák meg az Ophélia, aztán hadd szóljon. Kislabda kézbe, maga elé tart, komoly arc, egykétháés. "Lennivagy nemlenni, ezitta kérdés. Szün. Akkor nemesbealé lekhatűri balsorsaminden nyűgécsnyilait". És közben figyelném a szülők arcát, legalább én hadd szórakozzak már egy kicsit. De ezek nyulak voltak.

   A kerti partin (az óvodaudvaron) nem volt sör. Volt viszont sorverseny, amiben az egyetlen örömteli pillanat egy tök rózsaszínbe öltöztetett kislány klasszikus hasalása volt, az az igazi, nyújtott testes, homokbaharapós fajta. De ettől még nem lett sör. Volt valami kéttagú együttes

   anya danolt, apa pedig gitározott és nagyon megrémült, amikor a kis klambók elkezdték körbevenni

   de sört ők sem hoztak, csak valami kajlafülű csacsiról danoltak embertelen hosszan, bementem az oviba, hátha valamelyik élelmes ötéves elrejtett egy doboz sört valamelyik vécétartályban, de nem. Még egy órát vegetáltam, aztán hónom alá vettem a családot, hogy vagy most azonnal bevesszük magunkat a Focisüllyesztőbe, vagy benne leszünk a tévében, szerencsére a gyerek is unta a bulit, mert valamelyik kispajtása pofándobta egy zacskó csokispereccel és a nápolyival nem igazán tudta megtorolni.
   Még egyszer mondom, csak ezért ne.

   "A döglött macska 101-féle hasznosítási módjából néhány."